Tovább duzzadtak 2025-ben is a háztartások értékpapírszámlái – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A kisbefektetőknek az év végén már csaknem 35 900 milliárd forintjuk volt értékpapírokban, ebből több, mint 5100 milliárd forintot tettek ki a külföldi kibocsátásúak. Ez azt jelenti, hogy átlagolva már csaknem 9 millió forintot tart egy-egy magyar háztartás értékpapírszámlán, ami persze nem azt jelenti, hogy az „átlagos” családoknak ennyi megtakarítása van.
Nagyok ugyanis a különbségek, hiszen a legvagyonosabb rétegnél koncentrálódik az értékpapírban lévő megtakarítások döntő része. A politikusok értékpapírszámláiról korábban a Privátbankár is beszámolt, számos országgyűlési képviselő tart 100 millió forintnál is nagyobb összeget értékpapírokban. Seszták Miklósnak például 999 millió forintja volt az év végén különböző értékpapírokban, Rogán Antal és felesége pedig 750 milliót tartottak állampapírban.
Elfordultak az állampapírtól
Tavaly összesen 2666 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett a magyarok értékpapírszámláira, jóval kevesebb, mint 2024-ben, amikor 3556 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be értékpapírokba. A közel 900 milliárd forintnyi különbség oka leginkább az, hogy sokan kivették a magyar állampapírokban lévő megtakarításaikat a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulói után.
Piaci értéken számolva 2024-ben még csaknem 1340 milliárd forintnyi friss pénz került állampapírokba, tavaly viszont 255 milliárd forintos pénzkivonást mért az MNB a háztartások számláiról. Az év végén így 13 641 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők magyar állampapírban, 310 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jellemzően névértéken tartja számon a lakosság állampapír-állományát a közleményeiben, névértéken számolva valóban nőtt is a háztartások állampapír-állománya, és az év végén meghaladta a 13 500 milliárd forintot.
A befektetők azonban vélhetően nem az állampapírjaik darabszámát nézik, amikor az egyenlegükre tekintenek, hanem azt az összeget, ami ki lehet venni a számláról, vagyis a piaci értéket. Ez pedig csökkent tavaly.
Külföldre talicskázták a pénzt
A kivett pénz jelentős része kerülhetett az ingatlanpiacra, de más értékpapírokat is vettek a magyarok.
Külföldi értékpapírokba például rekord összeget, több mint 900 milliárd forintot fektettek be, vagyis az értékpapírokba jutó friss pénzek több, mint harmada külföldi kötvényekbe, részvényekbe és befektetési alapokba vándorolt.
Külföldi kötvényekbe 226,2 milliárd forintnyi friss pénz került, nagyságrendileg csaknem ugyanannyi, amennyi magyar állampapírokból távozott az év folyamán.
A magyar lakosság, pontosabban döntő részben a vagyonos privátbanki befektetők az év végén már több mint 1120 milliárd forintnyi külföldi állampapírral és vállalati kötvénnyel rendelkeztek. A hazai banki kötvények is kelendőek voltak, több mint 161 milliárd forintot vonzottak tavaly, az év végén csaknem 750 milliárd forint volt már az állomány, ami csaknem 14 éves csúcsot jelent.
Némi jelzálogleveket is vásároltak a kisbefektetők tavaly, hiszen nulláról 5,8 milliárd forintra nőtt az állományuk. A vállalati kötvényekbe is került csaknem 11 milliárd forint, ami kiugró összegnek számít, hiszen a 11 évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta a háztartások kerülték ezeket a befektetéseket. Most sincs sok pénz vállalati kötvényben, a háztartások állománya alig éri el a 35 milliárd forintot.
Taroltak a befektetési alapok
A hazai és a külföldi befektetési alapok népszerűsége töretlen maradt. 2025-ben 1783,3 milliárd forintnyi új megtakarítás került hazai befektetési alapokba, és csaknem 560 milliárd külföldiekbe. A magyar kisbefektetők az év végén így már 13 462 milliárd forintot tartottak hazai alapokban és 2930 milliárdot külföldi kibocsátású befektetési jegyekben.
Mindkét érték történelmi rekord, és a befektetési alapokban lévő megtakarítások értéke egyre nagyobb mértékben haladja már meg az állampapírokban lévőt.
Vagyis 2025-ben már végképp a befektetési alap vált a háztartások körében legnépszerűbb értékpapírrá.
Az egyedi részvények iránt is egyre nagyobb a kereslet a kisbefektetők körében, ami nem is meglepő, hiszen a tőzsdék többsége tavaly rekordokat döntött, és az idén további új csúcsokra ért.
A hazai részvénypiacra mintegy 57 milliárd forint friss pénzt tettek be a kisbefektetők tavaly, ennek és a csaknem 807 forintos árfolyamnyereségnek köszönhetően 2886,4 milliárd forintos történelmi rekordra hízott az állományuk. Ehhez jött még 1057 milliárd forintnyi külföldi részvény, ami szintén historikus rekord.
Külföldi részvényekbe csaknem 120 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek tavaly a magyar háztartások.
Az MNB adatai szerint a legnépszerűbb részvények a lakosság körében a bankpapírok, valószínűsíthető, hogy ezen belül is az OTP. 2025 végén a lakosságnál lévő hazai bankrészvények állománya már megközelítette az 1750 milliárd forintot.
Az év folyamán folyamatosan adták-vették a bankrészvényeket a háztartások, 2025-ben összesen minimális tőkekivonást mért az MNB.
De a profit, amit elértek így is hatalmas lett, meghaladta a 613 milliárd forintot, ami bőven több mint 50 százalékos nyereség egy év alatt.
Az OTP részvénye több mint 60 százalékot emelkedett tavaly.
Fotó: Depositphotos
Adózni nem akarnak ebből
A 60 százalékos árfolyamemelkedés 15 százalékát viszont le kell adni az államnak, ha valaki eladja a részvényét, ami azt jelenti, hogy ha valaki 1 millió forintot fektetett be OTP-papírokba, majd 1,6 millióért egy év múlva eladta a részvényeit, akkor a 600 ezer forint nyereségből 90 ezret oda kell adnia az államnak. Még rosszabbul jár, akinek befektetési alapja van, és azon nyer, akkor ugyanis az állam a 15 százalékos kamatadó mellett még 13 százalékos szochóval is bünteti a hozamot. Vagyis 600 ezer forint nyereségből 168 ezret kell befizetni közteher gyanánt.
Mindez elkerülhető, ha úgynevezett tartós befektetési számlán (TBSZ) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) forognak az értékpapírok. Nem meglepő, hogy ezek száma tavaly szépen gyarapodott. TBSZ-ből az év végén már csaknem 519 ezret vezettek a befektetési szolgáltatóknál, 34 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és kétszer annyit, mint a kamatokra kivetett szocho bevezetése előtt, 2023 első felében.
Az ilyen számlákon lévő összeg is rekordot döntött, megközelíti a 7900 milliárd forintot, az átlagos egyenleg 15,2 millió forint körül van.
A magas átlagos egyenlegből arra lehet következtetni, hogy a TBSZ főleg a vagyonosabb, privát- és prémiumbanki ügyfelek körében népszerű. Ráadásul egy-egy ügyfélnek általában nem is egy számlája van, hiszen a TBSZ-en friss megtakarítást csak az úgynevezett gyűjtőévben lehet elhelyezni, a következő évben, ha újabb értékpapírokat szeretne vásárolni a befektető, új TBSZ-számlát kell nyitnia.
A NYESZ-nél ilyen szabály nincs, arra bármikor lehet befizetni, a nyugdíjba vonulás előtt viszont nem lehet büntetlenül feltörni a megtakarítást.
A NYESZ-re befizetett pénzekre adókedvezmény jár, amelynek mértéke 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint, vagyis évente 500 ezer forint befizetésével már maximalizálni lehet ezt a kedvezményt. Akinek ez belefér, annak érdemes NYESZ-t indítani.
A negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett NYESZ-t sokáig temették, 2023 közepén az ilyen számlák száma már a 90 ezret sem érte el. A szocho bevezetése után viszont ismét fellendültek a számlanyitások, és 2025 végén már megközelítette a számlák száma a 103 ezret.
A TBSZ-nél jóval rugalmatlanabb NYESZ-en kevesebb pénz van, az átlagos egyenlegek 6,2 millió forint körül alakulnak.
Az OTP viszont erősödött. 
