Keményebb Kína-politika és Trump-barátság: új korszakot nyithat Japán első női miniszterelnöke

Fényesen bevált japán első női miniszterelnökének mesterterve. Bár Takaicsi Szanaét, a jobboldali konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjét tavaly októberben kormányfőnek választották, néhány hónappal később mégis előrehozott választásokat rendeztek Japánban. Amit maga Takaicsi kezdeményezett.

Ennek hátterében az állt, hogy ugyan az LPD és koalíciós partnerei győztek az októberi választáson, de a 465 fős, a törvényhozásért felelős japán alsóházban nem érték el a 233 fős, abszolút többséget. Takaicsi Szanae és a Liberális Demokrata Párt a nagyobb politikai legitimáció érdekében indítványozta a rendkívüli, előrehozott választás kiírását, amit február 8-án rendeztek meg a „Felkelő Nap országában”.

A végeredmény Takaicsi stratégiáját igazolta: a Liberális Demokrata Párt koalíciós partnerével, a Japán Innovációs Párttal együtt 352 mandátumos, vagyis bőven kétharmados többséget szerzett.

70 éve nem látott bravúr és Trump támogatása

A földcsuszamlásszerű győzelmet mi sem jelzi jobban, mint hogy legutóbb több mint 70 éve, 1955-ben látott Japán ilyen mértékű választási sikert. Akkor is a szigetországban egyeduralkodónak számító LPD ernyője alatt tömörülő jobboldali pártok értek el ehhez fogható többséget – mondta el a Privátbankár megkeresésére a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Nagy Angelina hozzátette, hogy az előrehozott választás sikerét már előzetesen garantálta, hogy Takaicsi Szanae nagyon magas, a Liberális Demokrata Pártét érdemben meghaladó népszerűségnek örvend Japánban.

A kampányt sem véletlenül építették Takaicsi személye és programja köré. Egy ennyire fölényes győzelem viszont természetesen nem volt borítékolható.

A japán választási kampányba az amerikai elnök is beszállt. Donald Trump a voksolást megelőzően közösségi oldalán azt írta, hogy „Takaicsi Szanae erős, bölcs vezető, aki valóban szereti az országát. Teljes és totális támogatásomat élvezi”.

Trump támogatása nem véletlen. Takaicsi ugyanis igen határozott álláspontot képvisel az Egyesült Államok fő geopolitikai riválisával, Kínával kapcsolatban.

„A japán miniszterelnök valódi Kína-héjának számít. Két dudás nem szokott megférni egy csárdában, márpedig a két ország közötti mérleg a XXI. században Kína felé billen el. Japán elsődleges célja, hogy csökkentse a Kínával szemben fennálló függőségét” – magyarázta Nagy Angelina.

Az aszimmetrikus viszonyra jó példa Kína ritkaföldfém-monopóliuma, amit a távol-keleti ország nemcsak Japán, hanem az Egyesült Államok viszonylatában is ütőkártyaként használ fel.

Növekedhet a feszültség

Nagy Angelina szerint Kína felemelkedésének akadályozása céljából Japánnak érdeke lehet a regionális feszültségek óvatos kiélezése. Ennek egyik szimbolikus eleme a 2016-tól az Egyesült Államokkal közösen kidogozott Szabad és Nyitott Indo-Pacifikum koncepció.

A stratégia az Indiai- és Csendes-óceáni régió erőviszonyainak kiegyensúlyozására koncentrál, főként Kína, Észak-Korea és Oroszország befolyásának mérséklésével.

A terv fő szószólója és elindítója a 2022-ben meggyilkolt Abe Sinzó volt, aki két ciklusban, 2006 és 2007, illetve 2012 és 2020 között töltötte be a kormányfői tisztséget.

„Takaicsit az Abe-féle politikai irányvonal örökösének, az egykori japán miniszterelnök protezsáltjának tekinthetjük. Donald Trump támogatása személyes szimpátiával is magyarázható, hiszen annak idején kifejezetten baráti kapcsolatot ápolt Abe Sinzóval. Az amerikai elnökök eredményesebben tudnak együttműködni az ilyen típusú japán miniszterelnökökkel” – utalt a vélhetően tovább javuló amerikai-japán viszonyra Nagy Angelina.

A várhatóan az eddiginél karakteresebb Kína-politika fényében különösen érdekes megnézni, hogyan reagált Takaicsi győzelmére a nagy távol-keleti gepolitikai rivális. A kínai külügyminiszter azt írta, hogy egyetlen választás nem fogja megváltoztatni Kína Japánhoz fűződő politikáját. Lin Jian ugyanakkor felszólította a japán kormányfőt, hogy vonja vissza a Tajvanra vonatkozó kijelentéseit – a szigetországot Kína továbbra is a saját részének tekinti.

A tárcavezető ezzel a tavaly november 7-én elhangzott nyilatkozatra gondolt. Takaicsi akkor a japán parlamentben azt mondta, hogy ha Kína fegyveresen lép fel Tajvan ellen, például blokádot vagy katonai erő alkalmazását használja, az „Japán létét fenyegető helyzetet” jelenthet. Ennek alapján pedig Japán – a kollektív önvédelem jogcímén – akár be is avatkozhat.

Beteljesülő katonai fordulat

Takaicsi ugyanakkor nem csak Kínával szemben szeretne egy határozottabb arcélt kiépíteni. Az új japán kormány ugyanis a korábban tervezettnél hamarabb, már idén a GDP 2 százalékára növelné a katonai kiadások szintjét.

Ezt a célkitűzést 2022-ben fogalmazta meg a japán parlament, ami akkor éles paradigmaváltásnak számított a második világháborút követően megalkotott pacifista alkotmányhoz képest. Az alkotmány 9. cikke ugyanis kimondta, hogy Japán örökre lemond a háborúról, mint szuverén jogról. A védelmi kiadások pedig hosszú évtizedekig nem haladhatták meg a japán GDP 1 százalékát.

Takaicsi emellett a japán hadiexportra vonatkozó szabályokat is lazítaná. Ezek a megkötések jelenleg szigorúan korlátozzák a szigetország hadiipari vállalatainak lehetőségeit.

„Az Európai Unióban ugyanakkor egy fegyverkezési reneszánsz indult el és a hadiipar jól láthatóan húzóágazattá vált. Ebbe a növekedésbe a külső szereplők is szeretnének bekapcsolódni, ahogy azt például Dél-Koreától láthatjuk” – magyarázta a japán védelmi-politikai fordulat üzleti hátterét a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Folytatódhat az Abeonomics

Az Abe Sinzó-i hagyomány örököseként Takaicsi az Abeonomics néven megalkotott, a magas kormányzati költekezésen és monetáris lazításon alapuló gazdasági program nagy híve. A kormányfő adócsökkentéseket, adóvisszatérítéseket ígért a kampányában.

„Takaicsi elődei inkább a minimálbéreket növelték, de a mostani miniszterelnök a középosztály támogatására helyezné a hangsúlyt. A nagy kérdés persze, hogy sikerül-e érdemi gazdasági növekedést elérni a 1990-es éveket követő 'elvesztegetett évtizedek' után”.

Japán gazdasága csak 2010 óta vizsgálva, a nagy válságokat és az azt következő év felpattanásait nem számítva (így a 2008-2009-es pénzügyi és a 2020-as koronavírus-járvány nélkül) többnyire a 0-1,5 százalék közötti sávban bővült.

Eközben az árak alig emelkedtek, sőt 2010 óta hatszor is deflációt, tehát az árak csökkenését mérték Japánban. 2022-t követően, hosszú idő után ugyanakkor ismét megjelent az érdemi infláció a szigetországban. Az árindex 2,5 százalék, illetve enyhén 3 százalék fölött mozgott a mögöttünk hagyott néhány éves periódusban.

A nagy kérdés, hogy mi fog nagyobb szerepet kapni Japánban. Az infláció letörése, ami egy szigorúbb monetáris politikát indokolna, vagy a gazdasági növekedés felpörgetése, akár egy magasabb áremelkedési ütem mellett. Takaicsi kampányígéreteit figyelve nem kérdéses, hogy utóbbi kaphat szerepet.

Szárnyaló tőzsde, izgatott kötvénypiac

A várhatóan nagyobb fordulatszámra kapcsoló költekezések hírére a japán tőzsde, a Nikkei 225 a hétfői és a keddi kereskedésben is szárnyalt. A választások másnapján 3,9 százalékot ugrott, egy nappal később pedig 2,28 százalékot emelkedett. Ezzel a tőzsdeindex új történelmi csúcson, 57 ezer 650 ponton zárt.

Elemzők szerint nem egyszeri hatásról van szó, hiszen a gazdasági növekedés felpörgetését célzó reformok hosszabb távon is nagy lendületet adhatnak a részvénypiacoknak.

Az adópolitikát, adócsökkentéseket és -visszatérítéseket tekintve Takaicsi egyik legfontosabb ígérete, hogy két évre felfüggeszti a 8 százalékos élelmiszer-forgalmi adót. A befektetők viszont azon aggódhatnak, hogy ezeknek az intézkedéseknek lesz-e a költségvetési fedezetük. Japán a világ legeladósodottabb országa, az adósságállománya meghaladja a nominális GDP 200 százalékát.

A kétségeket jól jelzik a japán kötvénypiaci mozgások is. A hosszú távú hozamok egyre lendületesebb emelkedése idén januárban még nagyobb fokozatba kapcsolt. A 10, 20, 30 és 40 éves hozamok már tavaly is a 2000-es évek óta nem látott magasságokba szöktek fel. A 40 éves japán államkötvény kamata pedig 4 százalék fölé ugrott, amire 30 éve nem volt példa.

Általánosságban is elmondható, hogy a befektetők a globálisan növekvő államadósságok miatt nagyobb kockázatot érzékelnek a hosszútávú állampapír-vásárlásaiknál. Vagyis magasabb hozamot várnak el a pénzükért cserébe – erről az Amundi januári sajtóeseménye kapcsán írtunk. A teljes cikket itt olvashatják el:

Takaicsi Trumphoz hasonlóan a laza monetáris politika híve, miközben a japán jent is inkább a gyengébb oldalon tartaná, az exportpiaci versenyelőny érdekében. Az más kérdés, hogy sok szakértő vitatja a saját deviza leértékelésének kivitelre és gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását. Erről a Klasszis Podcastban beszélgettünk, amit itt hallgathatnak vissza:

„Takaicsi az agresszív fiskális politikai ígéreteivel a választókat már meggyőzte. Most a pénzpiacokat kell meggyőznie arról, hogy biztonságos és fenntartható módon képes Japán a növekvő kiadásokat finanszírozni” – jelölte meg a hivatalba lépő új miniszterelnök egyik legfontosabb kihívását Nagy Angelina.