Mindenki Trumpra és az AI-ra figyel, pedig lehet, hogy rosszul tesszük

Bár a nyugati világ, élén az Európai Unióval (és benne az átlag alatt teljesítő Magyarországgal) folyamatos növekedési kihívásokkal küzdött az elmúlt években, a pénz- és tőkepiacok kifejezetten jól teljesítettek ebben az időszakban is. És nemcsak a mesterséges intelligenciának köszönhetően.

Az Amundi Asset Management szakértői sajtótájékoztatón mutatták be a befektetési piacokat 2026-ban alakító legfontosabb globális gazdasági folyamatokat. Mielőtt azonban a jövőbe tekintenénk, térjünk vissza a cikk első mondatában szereplő állításhoz!

„A befektetési piac harminc fő eszközosztályából tavaly csak három, az olaj, a dollár és a japán államkötvények veszített értékükből. A másik 27 emelkedett és ebből 11 két számjegyű növekedést produkált” – mondta el az Amundi Investment Institute fejlett piaci makromodellezési vezetője.

Ők voltak a sztárok

Annalisa Usardi a legnagyobb nyertesek között kiemelte az aranyat, amelynek árfolyama 70 százalékot ugrott az elmúlt évben, és idén is lendületben maradhat a globális geopolitikai kihívások és az erőteljes befektetői, valamint jegybanki keresletnek köszönhetően. A szakértő várakozásai szerint 2026-ban az árupiacokon még az ezüst és a mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez is elengedhetetlen réz emelkedhetnek ki.

Az arany mellett tavaly a kínai részvények is kifejezetten jól teljesítettek, „annak ellenére, hogy Donald Trump vámpolitikájának kereszttüzében éppen Kína állt” – fogalmazott Annalisa Usardi. 2025 harmadik nagy nyertesei befektetési szempontból a feltörekvő piacok voltak. Ide tartozik Magyarország is, aminek egyik fő lenyomata a 40 százalékot emelkedő BUX index.

Az idei évet illetően az Amundi szakértője szerint a közép- és kelet-európai régiós piacokat segítheti a nearshoring jelensége, vagyis a termelési folyamatok, gyárak, szolgáltatóközpontok minél közelebbre hozása, az ellátási láncok rövidítése. Annalisa Usardi külön kiemelte Lengyelországot, amit a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szolgáltatások egyik régiós fellegváraként mutatott be. Emellett a védelmi kiadások megemelése is jótékony hatással lehet a lengyel piacra.

Veszélyben a független Fed?

Általánosságban elmondható, hogy a lazuló német fiskális politika is kedvezhet az európai részvénypiacoknak, amelyek még mindig alulértékeltnek számítanak az amerikaiakkal szemben. Nem beszélve arról, hogy az Amundi szakértője talán meglepő módon idén két kamatcsökkentést is vár az Európai Központi Banktól (EKB).

Az év végére az EKB alapkamata 2-ről 1,5 százalékra mérséklődhet, miközben az amerikai (Fed) és az angol (BoE) jegybank irányadó rátája ennél magasabb szinten, 3,25-3,25 százalékon fejezheti be az évet.

Apropó, Fed! Nagy kérdés, hogy a májusban leköszönő, és Donald Trump részéről folyamatos politikai nyomásgyakorlásnak kitett Jerome Powell utódja majd erőteljesebb kamatcsökkentésbe kezdhet-e?

„A jegybanki függetlenség kérdése valóban kockázatot jelent, de azt gondolom, hogy a Fed továbbra is a gazdasági adatok függvényében csökkenti majd az alapkamatot. Ebből a szempontból a magasabb infláció és a gyengébb munkaerőpiac lesznek a meghatározók” – mondta el a Privátbankár kérdésére Annalisa Usardi.

Az Egyesült Államok a GDP-növekedést tekintve idén is lekörözi az eurózónát, az inflációt illetően viszont már más a helyzet. Az amerikai gazdaság 2026-ban és jövőre is 2 százalékkal bővülhet, szemben az euróövezet 1, illetve 1,3 százalékos értékével. Az infláció viszont a tengerentúlon ebben az évben 2,8 százalékon ragadhat és jövőre is csak 2,3 százalékra mérséklődhet, miközben a közös valutát használó térségben mindkét évben 1,7 százalékos fogyasztóiár-indexre számít az Amundi.

A vámháború hosszútávú hatásai

Amely egyébként a globális GDP-kilátásokat illetően lassulást vár. A 2025-ös 3,3 százalékos növekedést idén és jövőre is 3,1 százalékos bővülés követheti.

Ettől függetlenül a Donald Trump által tavaly április elején, a „Felszabadulás Napján” elindított globális vámháború nem vetette vissza olyan mértékben a világ GDP-növekedését, mint amire sokan számítottak. (Ökölszabály szerint egy 10 százalékos vámemelés 0,2 százalékkal foghatja vissza a növekedést – jegyezte meg az Amundi szakértője).

Hosszabb távon viszont a vámok jelentős hatással bírhatnak: korábban már utaltunk a nearshoring jelenségére, ami a globális fókusz helyett a regionális építkezésre helyezi a hangsúlyt, és az egyik természetes következménye az amerikai vezetés protekcionista politikájának.

„A vállalatoknak muszáj növelniük az ellenálló képességüket, racionálisabb, rövidebb kereskedelmi útvonalakat kell kialakítaniuk” – fogalmazott Annalisa Usardi. A diverzifikáció szerepe is megnő a befektetési portfólióknál is.

Az AI az úr

Természetesen a részvénypiacokon az idei évben is a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalati beruházások kerülhetnek előtérbe. Nem véletlen, hogy az Amundi szakértőjétől is a legtöbben az AI-buborék kialakulásáról és esetleges kipukkanásáról érdeklődtek. A nagy kérdés, hogy a szektorba áramló dollármilliárdos befektetések megtérülhetnek-e (a vállalatok és a befektetők oldaláról), vagy a dotcom lufi kipukkanásához hasonlóan végződhet a mostani történet is. Akkor az 1990-es évek második felében az internetes cégek árfolyamai szakadtak el a realitásoktól, a technológiai Nasdaq index a legnagyobb összeomlás idején 70 százalékot zuhant.

Egy ilyen forgatókönyvnek még az esélyét sem említette meg Annalisa Usardi, aki viszont egy érdekességre felhívta a figyelmet. „Nem biztos, hogy a legismertebb cégekbe érdemes befektetni, hanem például az AI-iparágat kiszolgáló energiaipari vagy infrastrukturális vállalatokba”.

Erre utal az is, hogy míg az elmúlt években a „Magnificent Seven” (az Apple, a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta, az Nvidia és a Tesla), vagyis a legnagyobb amerikai technológiai nagyágyúk tőzsdei teljesítménye messze felülmúlta az 500 legnagyobb vállalatot tömörítő S&P 500 értéknövekedését, addig, az idei év során ez a különbség szűkülhet, sőt az év végére el is tűnhet.

Az Amundi elemzője szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalati beruházások nem a következő évnek szólnak, hanem egy 5-10 éves távon bekövetkező keresletnövekedésre alapoznak. Bár makrogazdasági szinten az AI pozitív hatásait még nem látjuk, mikroszinten, az egyes vállalatoknál hamarabb észrevehetők ezek az eredmények: a munkafolyamatok felgyorsulása, a költségcsökkentés és az ügyfélélmény javulása.

Nagyon érdekes továbbá, hogy míg a nyugati világban elsősorban az Egyesült Államokról beszélünk, a 8 legnagyobb kínai technológiai cég teljesítménye már tavaly is felülmúlta az amerikai nagyágyúkét.

Ez a technológiai előny pedig kitarthat a következő időszakban is, köszönhetően a kínai vezetés legújabb, 5 évre szóló gazdasági és fejlesztési tervének. A DeepSeek-botrány – ami a ChatGPT-hez hasonlóan működő, kínai fejlesztésű, nyílt forráskódú AI-modellel kapcsolatos adatvédelmi, geopolitikai és átláthatósági aggályokról szólt – ébresztőként hatott az egész kínai technológiai szektor számára.

Élet a mesterséges intelligencián túl

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos részvénypiaci befektetéseken túl is teremhet babér a hozamvadászok számára. Az Amundi szerint jó lehetőségek nyílnak most általánosságban azokon a piacokon és iparágakban, ahol alacsonyabb az értékeltség, és az indexekben kisebb a legnagyobb részvények súlya.

Ilyen lehet a pénzügyi és az egészségügyi szektor, de a technológiai versenyfutás, illetve a védelmi ipar farvizén evező cégek, azon belül is a kisebb és közepes kapitalizációjú társaságok (a mid cap és a small cap kategória) is mind-mind vonzó alternatívát jelenthetnek, elsősorban Európában.

Az AI beruházási boom kapcsán pedig mindenképp meg kell említeni az ebben résztvevő ipari és közműcégeket, ezen belül kiemelkedően a megújuló energiában érdekelt vállalatokat.

A devizapiacon idén továbbra is egy gyengébb dollárt láthatunk (tavaly nagyjából 14 százalékot esett az amerikai fizetőeszköz az euróval szemben), ami szintén erősítheti a keresletet az európai eszközosztályok, különösen a részvények iránt.

Egyre nagyobb hozamért finanszírozzák az adósságot a befektetők

A kötvénypiacokon a legérdekesebb általános trend a hosszú hozamok emelkedése. Ez leginkább az országok globális adósságállományának növekedésére vezethető vissza. A fejlett országok GDP-arányos államadóssága 2030-ra elérheti a II. világháború alatt látott szintet.

A befektetők a növekvő adóssághegyek miatt nagyobb kockázatot érzékelnek a hosszútávú állampapír-vásárlásaiknál, vagyis magasabb hozamot várnak el a pénzükért cserébe. Az Amundi szerint a hozamgörbék meredeksége nő, ami azt jelenti, hogy a hosszú lejáratú papírok hozama gyorsabban emelkedik a rövidebbeknél.

Ugyanakkor a 2022-ben bekövetkezett hozamemelkedéshez hasonlóra nem számítanak, mert a kötvények továbbra is keresettek maradhatnak a historikusan magas hozamok és a diverzifikációra való törekvés miatt.

„A kiemelkedő befektetési lehetőségeket ugyanakkor nem az államkötvények, hanem a vállalati kötvények kínálhatják. Ezen belül is jól szerepelhetnek a befektetésre ajánlott kis és közepes vállalatok adósságai” – fogalmaznak befektetési körképükben.