„Összetenném a kezem, ha ennél feljebb már nem menne” – az utca embere a benzinárról

Oroszországot az olajfesték és az erős nők tartják össze. Svédországban nem a nők egyenjogúak, hanem a férfiak. Ausztriában még egy kávézót is átneveznek a nők tiszteletére. A Világjáró ezúttal nőnapi emlékeit idézte fel szerte Európából.  

Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?

Az amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy az Egyesült Államok nem háborúzik többet, ehhez képest már két katonai agressziót is indított idén, mindkettőt illegálisan. Ha az Egyesült Államok – Izraellel karöltve – a világ egy távoli pontján önkényesen beavatkozhat, akkor miért ne tehetné meg ezt Putyin vagy Hszi Csin-ping a saját határainál? Nagyító alatt a „szép, új világ”, amelyben a dzsungel törvényei uralkodnak.

A kormány a nyugdíjakat az infláció mértékével, 3,6 százalékkal emelte idén, de a keresetek ennél nagyobb mértékben nőttek, a minimálbér például 11 százalékkal emelkedett. Idősebb járókelőket kérdeztünk a nyugdíjak értékállóságáról.

A Világjáró ezúttal nem egy csodaszép tájon vagy egy csilivili városban, hanem az oda vezető úton átélt élményeit eleveníti fel. Amelyek olykor nem kevésbé meghökkentőek.

A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.  

A pontosan négy éve dúló orosz-ukrán háborúban több százezren haltak meg, igazságos békére pedig semmi esély. A háború ugyanakkor megmaradt regionális szinten, és lassan mindenki kezd belefáradni. Nagyító alatt ezúttal négy év vérontás.

A Telex múlt heti tényfeltáró cikke szerint a Samsung gödi akkumulátorgyárában korábban számos alkalommal a határértéket sokszorosan meghaladó, az addig ismertnél jóval nagyobb mérgezőanyag-terhelés érte a dolgozók egy részét. Erre a nemzetbiztonsági szolgálatok adatgyűjtése derített fényt, miközben a munkavédelmi hatóság is számos alkalommal megbüntette a céget. A kormány tárgyalta az ügyet, de főleg nemzetgazdasági megfontolásból nem állította le a termelést. Az ügy mára politikai botránnyá is dagadt. Gödön kérdeztünk járókelőket mindezzel kapcsolatban.

Az ausztriai síelést manapság már szinte mindig érdemes kirándulásokkal színesíteni a hanyatló hóhelyzet miatt. Ennek szellemében a Világjáró ott volt az olaszországi téli olimpia 20 kilométeres biatlonversenyének befutóján, sőt a német határon túl az Adolf Hitler Sasfészke alatti bunkert is felkereste.

Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.