Hozott-e bővülést 2025 a kkv-hiteleknél? Ha igen, akkor hány százalékkal növekedett az állomány? Hogyan alakult a CIB Bank KKV üzletágának piaci súlya a KKV-k hitelezésében?
Annak ellenére, hogy 2025 eleje nehezen indult, az év második felére megfigyelhető volt némi élénkülés a hitelkeresletben. A jegybank még az éves adatokat nem publikálta, azonban már a 3. negyedéves számok alapján is az éves dinamika 4,1 százalékra emelkedett az azt megelőző második negyedév 2 százalékáról. Éves szinten várhatóan 4-5 százalékos hitelnövekedést fogunk látni, köszönhetően még az év végi Széchenyi Kártya kamatcsökkentések dinamizáló hatásának is. Ez meghaladja az EU átlagot, de elmarad a visegrádi országok növekedésétől és az évekkel ezelőtt Magyarországon is megszokott kétszámjegyű növekedési rátáktól. Figyelembe véve a beruházások és ipari kibocsátás három éve tartó zsugorodását, valamint a 2025-ben nagyösszegben lejáró korábbi kedvezményes programok hitelállomány-csökkentő hatását, kijelenthetjük, hogy a bankszektor mindent megtett a hitelezés érdekében, és nem kínálati oldalon kell keresni a további dinamizálás forrását. E körülmények közt a CIB is megőrizte piaci pozícióját a hitelezésben, miközben a középvállalatok számlanyitásaiból továbbra is messze piaci súlya felett veszi ki részét. Mivel a számlazárások ebben a szegmensben rekordalacsonyak a CIB Banknál, így folyamatosan bővül középvállalati partnereinek köre.
Milyen bizonytalansági tényezőkkel kell számolni 2026-ban?
Mint alapszcenárió, fokozódó kettősséget várok a magyar GDP növekedése mögött. A nemzetközi tulajdonú autógyártók és akkumulátor-gyártók hozzájárulása a GDP-hez növekszik, miközben a magyar autóipari beszállítók továbbra is stagnáló megrendelésállománnyal fognak dolgozni, és küzdenek majd az új vevőkért, piacokért. Az elkölthető jövedelemmel párhuzamosan a kereskedelem bővülése várható, miközben a szűkülő árrés miatti veszteséges vagy nullszaldós működés gondot okozhat egyes kereskedelemben tevékenykedő szereplőknek. Az elmúlt és az elkövetkező 5 év legnagyobb támogatási és ezzel beruházási hullámát várjuk az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban, miközben a profitabilitás továbbra is erős nyomás alatt lesz az árréstop, a kereskedők és az import hatása miatt. A lakáskínálat növekedni fog az állami ösztönzők hatására, miközben a tavalyi keresleti boom nyugvópontra jut. Az irodapiac belátható időn belül nem tér vissza korábbi méreteihez, a logisztika terén is már telítődést tapasztalunk. Lesznek szigetszerű fejlesztések a lakossági üzletek piacán is, de ez nem lesz szisztematikus, az állami nagyberuházásokat továbbra is visszafogja a költségvetés helyzete. A generációváltás továbbra is zajlik, az utódlási kérdések egyfajta megoldásaként ez indukál cégértékesítési szándékokat, amit megnehezítenek a magas pénzáramdiszkontok és a pénzáram-előrejelzések bizonytalansága miatti visszafogott értékelések.
Egy ilyen környezetben a reálbérek növekedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta akkor nem nő, ha a foglalkoztatottság csökken, amit 2025 év végén is már tapasztaltunk. A beruházások és az ipar elérte lokális mélypontját, és innen három év után növekedésnek indul, amit a fent említett támogatásokon túl a német költségvetési lazítás, gazdasági dinamizálódás és a védelmi kiadások növelése is fűteni fog. A kockázatok oldalán ugyanakkor meg kell említeni, hogy a költségvetés mozgástere a gazdaság ösztönzésére 2026-ra teljesen beszűkül, amit csak külső támogatással vagy további hitelfelvételekkel lehetne pótolni. Ha egy mondat erejéig a világra zoomolunk, akkor egyre növekvő bizonytalansággal kell szembenéznünk, ezek várható hatásainak bemutatása túlmutat e cikk keretein.
Hogyan alakulhatnak idén a forint piaci hitelkamatok?
A piacinál alacsonyabb kamatozású támogatott hitelek az év első felében várhatóan velünk maradnak, nagy horderejű, új programok meghirdetésére nem számítunk azok állami költségvetésre gyakorolt hatása miatt. A piaci kamatok az év első felében csak kis eséllyel fognak csökkenni, és akkor is csak szimbolikus, maximum 0,25 százalékos mértékben. Az év egészét tekintve a legoptimistább szcenárióban arra számítunk, hogy az alapráta a mostani 6,5 százalékról 5,75 százalékra csökkenhet, de alakulhatnak úgy a világgazdasági folyamatok, hogy nem lesz tér ekkora kamatcsökkentésre.
Mennyire mozgatta meg a kkv-szektort a fix 3 százalékos hitel a Széchenyi Kártya Program keretében?
Év végén komolyabb lendületet adott a hitelezésnek, és ennek hatása az idei év elejére is áthúzódott. A KAVOSZ-tól kapott adatok alapján három hónap alatt több mint 16 ezer hiteligénylés érkezett be a bankokhoz, a megkötött szerződések összege pedig meghaladta a 400 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy mi a CIB Bankban az év utolsó négy hónapjában annyi hitelt folyósítottunk KKV-k számára, amennyit az év első nyolc hónapjában. E hitelek meghatározó része forgóeszközhitel, a beruházási hitelek aránya nagyon alacsony volt.
Mire igényelték a 3 százalékos hitelt, likviditásra vagy beruházásra?
A beruházási hitelek kamata már korábban is 3 százalékos volt, így az év végi kamatcsökkentés, ami a forgóeszközhiteleket érintette, ezen típusú finanszírozás igénybevételét serkentette. A beruházási hitelek bővülésére idén számítunk, ezen állományok fokozatosabban, elnyújtottabban épülnek fel, mint a forgóeszközfinanszírozási hitelek.
Milyen ágazatból érkeztek az igénylők leginkább?
Legtöbb hitelt az építőiparban, a kereskedelemben és az agrár- és élelmiszeriparban folyósítottunk, de várakozásunk szerint minden szektorból lesz hiteligény.
A CIB-nek milyen olyan saját termékei vannak, amelyek ott érdekesek, ahol nem igényelhető a 3 százalékos hitel?
A forinthitelek tekintetében igyekszünk olyan konstrukciót biztosítani, amelyek a – bízunk benne most már csak egy-két évig – magasabb alapkamat miatti emelt kamatköltséget ezen időszak alatt is kitermelhetővé teszik. Ezen túlmenően valamennyi, deviza-árbevétellel rendelkező ügyfelünket támogatjuk az alacsonyabb alapkamatú, árbevételükkel azonos devizanemű hitelek biztosításával. Kedvezményes kamatkonstrukciókkal támogatjuk továbbá a kiemelt fenntarthatósági célokat szolgáló beruházásokat.
Milyennek látja az általános üzleti bizalom helyzetét?
Itt is kettősséget látok, ami a fent taglaltakból fakad. Egyrészt ügyfeleinknek vannak terveik, elképzeléseik, hogyan tudják növelni hatékonyságukat, kapacitásukat, piacképességüket. Másrészt ezek megvalósításával kivárnak, az elképzelések akkor válnak cselekvéssé, ha a következő dolgok közül legalább egy, ideális esetben egyszerre több történés begyújtja a szikrát: kedvezményes forrás vagy támogatás a kivitelezéshez; bővülő üzleti lehetőségek, megrendelésállomány; gazdasági vagy szabályozói kényszer. Kívánom a magyar gazdaságnak és partnereinknek, hogy az első kettőből legyen minél több, és ha nem is 2026-ban fog ez várhatóan kicsúcsosodni, de legalább induljon be a dinamika. Egy biztos: a bankszektor, közte a CIB Bank hitelkínálatára nem lehet majd panasz.
(x)
A volt jegybank elnök Matolcsy György kérésére kapta meg. 
