A tárcavezető kiemelte: a hatékony forráselosztáshoz átlátható szabályok, kiszámítható döntések és elszámoltatható intézmények kellenek. „Mi nem félünk az ellenőrzéstől, a független felügyelet nem korlátoz minket, hanem hitelessé teszi a döntéseinket” – közölte.
Kifejtette: a most aláírt megállapodásokkal Magyarország visszatér az EGT és Norvég Alapokhoz, amivel 254 millió euró, azaz mintegy 92 milliárd forint támogatás érkezik a zöld átállásra, az egészségügyre, a helyi közösségekre, a kultúrára és a roma felzárkózásra. Az eljárások nyilvánosak és átláthatók lesznek, és „ebből a pénzből egyetlen euró sem vész el” – jelentette ki.
Kitért rá: az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, vagyis mintegy 77 milliárd forinttól esett el, a 15 kedvezményezett ország közül csak Magyarországgal történt meg ez. Ennek az volt az oka, hogy az előző kormány nem fogadta el, hogy a pénz kis részét, mindössze 5 százalékát az a független szervezet ossza szét a civilek között, amelyet a pályázaton a legalkalmasabbnak találtak – magyarázta. Közölte: az előző kormány tehát úgy döntött, hogy „inkább veszítsenek a magyar iskolák, kórházak és falvak csaknem 70 milliárd forintot”, minthogy a kritikus hangok hozzájussanak a támogatás öt százalékához. Ugyanígy az uniós forrásokat is „inkább hagyták befagyni, sőt részben végleg elveszni”, minthogy „felhagyjanak a korrupt rendszerek működtetésével” – fogalmazott.
Fotó: MTI
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a kölcsönös tiszteleten, a közös érdekeken és a konstruktív párbeszéden alapuló kapcsolatok hosszú távon valamennyi résztvevő javát szolgálják. A most aláírt megállapodások keretet biztosítanak ahhoz, hogy a partnerséget konkrét fejlesztésekkel és eredményes közös programokkal erősítsék tovább – tette hozzá. Azt mondta: a támogatásokból egyebek mellett 29 milliárd forintot fordítanak a zöld átállás támogatására, csaknem 6-6 milliárd forintot kulturális és roma integrációs programokra költenek, több mint 15 milliárd forint jut helyi fejlesztések támogatására, az egészségügyre pedig 9 milliárd forint. Arról is beszélt, hogy a programok megvalósításához Magyarország a költségvetéséből mintegy 12 milliárd forint társfinanszírozást biztosít, ez a hozzájárulás egyértelműen jelenti elkötelezettségét a források felelős és hatékony felhasználása mellett.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter üdvözölte, hogy sikerült megállapodniuk a magyar kormánnyal. Az európai országok jövője az együttműködéstől, a jogállamiságtól, a demokráciába vetett hittől függ, az európai népek sorsa közös – fogalmazott. Felidézte: lehetetlen volt megállapodniuk az előző magyar kormánnyal, de az áprilisi választást követően megkeresték az új kormányt, mert mindenképpen szerették volna újraindítani a kapcsolatokat. Az alapok támogatásából 15 ország részesül, amiért cserébe Norvégia, Liechtenstein és Izland hozzáfér a belső piachoz – magyarázta. Az eseményen aláírták az EGT (Európai Gazdasági Térség) és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2021-2028-as időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodást.
Orbán Anita külügyminiszter október közepén jelentette be, hogy lezárultak a tárgyalások a Norvég és az EGT Finanszírozási Mechanizmusról.
(MTI)
Az ukrán gazdasági minisztérium 0,1 százalékra rontotta a gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a júniusban várt 1,3 százalékról. 
