A magyar gazdaság legnagyobb baja, hogy minden szinten elszállt a bizalom - interjú

Privátbankár: Milyen ügyfélkörrel működik a Buda-Cash?

Bácsi Sándor: Klasszikus retail körről beszélhetünk, ahol az átlagos megtakarítási összeg egy és ötmillió forint között van, de emellett van sok jelentős vagyonnal rendelkező ügyfél is.  A magyar brókercégek között egyébként piacvezetők vagyunk az ügyfélszámot illetően. Ez a szám inkább Budapest súlypontú, de 11 fiókunkkal gyakorlatilag lefedjük az ország egészét a megyeszékhelyeken. Ehhez társul egy olyan szerviz – tanácsadásban, folyamatos konzultációban -, amelynek révén a mi szolgáltatásunk komplex. Ez azt jelenti, hogy díjaink a versenytársainknál sokkal átgondoltabb kapcsolattartást is biztosítanak. Egyébként ez nem egyszerű marketing fogás, hanem közel 20 éves piaci tapasztalatunk és piacvezető pozíciónk alapján  dúsítottuk fel és tettük teljessé a szolgáltatási csomagunkat, ugyanis a globális piacok használatának sikerességéhez Magyarországról ez elengedhetetlen.

PB:  Az internet idején miért kell egy budapesti központú brókercégnek vidéki fiókhálózat?

BS: A klasszikus magyar online ügyfél gyakran úgy néz ki, hogy letölt magának valamilyen platformot, majd utána azonnal hívja mellé a brókerét. A helyes döntéshez szüksége van a segítségre, ez viszont már feltételezi, hogy van egy brókere. Persze van egy olyan 35 év alatti réteg is, amely már teljesen önállóan hoz befektetési döntéseket és csak a saját ismereteire, vagy az általunk készített elemzésekre támaszkodik. De igazság szerint a hozzánk fordulók legnagyobb része igényli azt, hogy valakivel konzultálhasson és ehhez nem elég a budapesti csapat, ahhoz ott vidéken van szükség az irodánkénti 4-6 bróker folyamatos munkájára.

PB: Vajon a válság alatt többen fordultak a brókercégekhez, vagy éppen ellenkezőleg? Mik a tapasztalatok?

BS:  Ez egy roppant érdekes folyamat. 2011-ben nagyon határozottan megugrott az új ügyfelek száma. Azok fordultak hozzánk, akik már azzal szembesültek, hogy kezd leállni a banki hitelezés. Tehát azok a bankbetétek, amelyeket mondjuk lakásvásárlásra, vagy vállalkozás indításra tettek félre, de már nem tudtak mellé hitelt szerezni,  nos, ezeknek a pénzeknek a nagy része megtalált bennünket.  Ez folyamat egészen 2012 nyaráig tartott. Akkortól kezdtük mi is érezni, hogy a reálgazdasági folyamatok elengedhetetlenül leképeződnek az emberek életében, sokkal kevesebb az új ügyfél. Másfelől az állam által kínált viszonylag magas forint és eurólekötési lehetőségek is visszafogták az ügyfélkör bővülést.

Az állam is erős versenytársa lett a brókercégeknek

PB:  Mi jellemzi egyébként a magyar ügyfeleket? Vesznek egy részvényt, majd kényelmesen ülnek benne? Esetleg beteszik a pénzüket és hagyják a brókert dolgozni, vagy állandóan a bróker nyakára járnak és nyaggatják újabb és újabb tippekért?

BS:  Akárhonnan érkezik hozzánk az ügyfél, tehát vagy online hirdetés, vagy sales, vagy éppen ismerős ajánlása alapján, először mindenképpen kap egy tanácsadót maga mellé, amit egyébként az ügyfelek 95 százaléka igényel is.

PB: Milyen a tipikus ügyfél?

BS:  Öt éve döntően 35 és 50 év közötti férfiak alkották az ügyfélkört. Ez ma is igaz, de már egyre több a nő és a frissen végzett diplomás, aki az első megtakarításait hozza ide hozzánk. Az online kereskedésre fogékony fiatalok az elején még brókerrel dolgoznak, de elég gyorsan rászoknak arra, hogy önállóan hozzák meg a befektetési döntéseiket. Arra figyelünk, hogy mindig az ügyfél habitusának megfelelő bróker kerüljön mellé, tehát aki óvatosabb, konzervatív befektető, azt nem noszogatjuk az agresszívebb vételre, hanem a neki megfelelő stílust ajánljuk.

PB: Milyen részvényeket keresnek a magyarok? Elsősorban az OTP-re ugranak, vagy van aki kifejezetten az Apple papírjai után érdeklődik?

BS:  Nem, az ügyfelek elsősorban a hasznot keresik. Nagyon ritka az, amikor valaki úgy érkezik, hogy hallottam erről, vagy arról a papírról, vásároljunk belőle. A hozzáállás inkább az, hogy én hozom a pénzt, ti adjátok hozzá a szakértelmet és segítsetek ebből többet csinálni. Innentől kezdve teljesen mindegy számukra, hogy külföldi, vagy éppen magyar részvény céloznak meg. Akik egyébként magasabb kockázatvállalási képességgel rendelkeznek, azok egyre inkább az online platformok és devizapiacok felé fordulnak. Egy ügyfél akkor aktív, ha nyer és éppen itt van a brókercég felelőssége is, jó ha ebben  tudja segíteni a hozzá fordulókat.

PB: Ha az idei brókerpiaci várakozásokat nézzük, akkor látszik, hogy a koncentráció irányába mozog a piac, valószínűleg adni-venni fogják az ügyfélköröket. A Buda-Cash tervez akvizíciót?

BS:  Az elmúlt 10-11 évben tíz akvizíciót hajtottunk végre, tehát a legnagyobb ilyen típusú tapasztalattal rendelkezünk a piacon. Egyetértek azzal is, hogy a piac a koncentrálódás felé mozog, mert mára kiderült, hogy lejárt a 20-30 fős brókercégek ideje. Ha full service-t akar nyújtani az ügyfélnek a kisebb cég, akkor azt egyre nehezebben tudja megtenni, hiszen a fajlagos költségek magasak.  Az már nem megy, hogy a túlélés reményében spórolok a kockázatkezelésen, vagy spórolok az IT-n, esetleg az elemzőn. Olyan nagy a verseny – különösképpen a nemzetközi brókercégek online megjelenése miatt -, hogy ezt egy bizonyos ügyfél- és alkalmazotti szám alatt már nem lehet csinálni.

Véleményem szerint a BÉT-specifikus brókercégek egy része úgy vágott neki ennek az esztendőnek, hogy hagynak 2-3 hónapot és majd meglátják, viszont nagy reményeket nem lehet hozzá fűzni, hiszen tudjuk, hogy milyen teljesítményt nyújtott a tőzsde az elmúlt másfél évben. Tehát akinek emellett nincs mondjuk külföldi online platformja, vagy más alternatív lehetősége, annak gyorsan fel fog kopni az álla.

A kisebb brókercégek helyzetét nehezíti az is – és erről az elején már beszéltünk , hogy a gazdaság nem működik olyan szinten ahogy kellene, az embereknek kezd elfogyni az utolsó tartaléka is, nincsenek meg azok a korábbi plusz források, amelyeket bevihettek volna a brókercégekhez. A magyar középréteg, vagy a kicsivel fölötte lévők azok, akik eltűntek erről a piacról, mint újonnan belépő ügyfelek. Akinek meg most sincs ügyfele, annak valószínűleg az év második felében sem lesz.

PB:  A Buda-Cashnél mintegy 200 ember dolgozik. Ha zsugorodik az ügyfélkör,  ha egyre nehezebben lehet hozni a korábban megszokott bevételeket, akkor hogyan lehet fönntartani  a költséghatékony működést?

BS:  Ilyen nagyságú cég nincs a piacon, pláne nem fiókhálózattal működő. Nekünk is fontos, hogy belőjük: mekkora az az alkalmazotti létszám, amelynél még jól és hatékonyan működik egy cég, hiszen a bérköltség rendkívül meghatározó nálunk is, hiszen a verseny miatt nem valószínű, hogy a szolgáltatásainkat drágábban fogjuk tudni majd eladni. Tavaly szeptember óta közel 20 százalékos létszámleépítést hajtottunk végre a racionalizálás jegyében.

PB: Kik még a piaci szereplők?

BS:  Nagyobb cégek közül csak egy-két banki brókercég van, amely több tucat alkalmazottal működik és mellettük van még két, jelentősebb létszámmal operáló, magán brókercég. A többiek vagy csak a piac egy-egy elemére specializálódtak annak minden kockázatával, vagy próbálnak teljes spektrumot nyújtani, de ahhoz már nem elég erősek. Tehát idén kisebb cégek fognak beolvadni nagyobbakba, vagy ügynöki megállapodással, vagy pedig úgy, hogy átveszik tőlük az ügyfélállományukat.

PB: Hogyan látják a 2013-as esztendőt a hazai gazdaság szempontjából?

"Mindenképpen lesz egy krízispont idén a forint életében"

BS: Az év elején a Nemzeti Bank elnökváltás kockázata az, aminek megjósolhatatlan hatása lesz a magyar tőkepiacra, illetve a forint árfolyamára. Vita van azon, hogy lesz-e 300 fölött a forint? Szerintem mindenképpen lesz egy krízispont a forint idei életében, mégpedig azért, mert a kamatszintet még lejjebb fogják vinni, itt jelenik meg az MNB kockázat, de leginkább azt emelem ki, hogy a forintpiacon egész évben nagy volatilitásra számítunk.  A befektetők érzékenységére példa a január eleji eset is, amikor a nemzetgazdasági miniszter cikkének  tulajdonított hatásra egy két nap alatt 2 és fél százalékot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz.

PB: Mit gondol, kijön a gödörből a magyar gazdaság? Kilábal Európa a válságból?  Mire számítanak?

BS:  Magyarország nem tart még kifelé a válságból és nem is látom azt a szegmensét a gazdaságnak, amely húzóágazatként magával tudná rántani a többit. 2013 Magyarország szempontjából vízválasztó lesz. Két forgatókönyvet látok: az egyik szerint a nulla körüli növekedés a reális, a másik szerint viszont gyorsan negatívba fordulhat minden. Egyszerűen azért, mert valljuk be őszintén, megfagyott a gazdaság. A gazdasági élet egész területén ezt tapasztaljuk, senki nem akar beruházni, a bankok még mindig félnek hitelezni. A magyar gazdaság minden szintjén elszállt a bizalom és ez a legnagyobb veszély. Ennek a helyzetnek kell oldódnia ahhoz, hogy prognózist lehessen készíteni.

PB: Milyen kilátásokkal szembesül idén Európa és a világ?

BS: Nem vagyok optimista.  A jegybankoknak köszönhetően rengeteg pénz van a piacokon. Ennek a pénznek jelentős része mozog, de sajnos csak a pénz és tőkepiacokon. A monetáris programoknak köszönhetően kinyomtatott pénz mennyisége azonban messze elmaradt attól a pozitív hatástól, mint amit elvártak tőle. Ebből a szempontból globálisan is vízválasztó lehet 2013, hiszen meg kell válaszolni a kérdést: hogyan tovább, ha már nem akarunk, vagy nem merünk több pénzt nyomtatni? Egyébként az idei esztendőt tartom a legkritikusabbnak az elmúlt 4 évből.

PB:  Mi volt élete eddigi legrosszabb befektetése?

BS:  Tapasztalati szempontból a legrosszabb döntésem 1998-ban történt és egy Graboplast-opció vásárlása volt, méghozzá közvetlenül az orosz válság előtt, így nem is sült el valami jól.

PB: És mit tart eddigi legjobb befektetésének?

BS:  Ugyanazt a Graboplast ügyletet, amin veszteségem is volt, nos egyben az volt a legjobb befektetésem is, mert saját bőrömön tapasztaltam meg azt, amit azóta is unos-untalan mondogatok, nevezetesen a kockázatkezelés fontosságát.

Siklós András interjúja