|
| Forrás: MTI/Lehoczky Péter |
A gyenge terméskilátást a tavaszi fagyokkal, a júliusi csapadékhiánnyal valamint azzal indokolta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnök, hogy egyes fajtáknál az átlagoshoz képest nagyobb a szüret előtti gyümölcshullás mértéke. Rontotta a kilátásokat az előző évi kiugró, 900 ezer tonnához közelítő termés is. A fák nagy termésterhelését követő évben ugyanis visszaesik a várható mennyiség, a tavaszi aszályos időjárás pedig gyengébb virágzást hozott.
A termelői árak az étkezési és a léalma piacán is az előrejelzéseknek megfelelően alakultak: az étkezési alma termelői ára kilogrammonként nettó 80-110 forint közötti. A július közepe és augusztus közepe között szüretelt nyári almák iránti kereslet visszafogott volt, amit az alelnök a nyári gyümölcsbőségnek és a tavaly betárolt, áthúzódó almakészletek hatásával magyarázott.
Az iparág egész Európában minőségi problémákkal - jégverések, fagykárosodások, napégés, apróbb méret, rosszabb színeződés - küzd az időjárási anomáliák miatt. Mindez tovább mérsékli az étkezésialma-kínálatot az átlagosnál alacsonyabbra becsült össztermésből.
A léüzemek augusztus 21-én, illetve szeptember elején kilogrammonként nettó 33-35 forint induló árakkal kezdték a szezont, majd szeptember 9. és 13. között az átlagár 37-39 forintra emelkedett. Az étkezési alma fogyasztói ára várhatóan az elmúlt években megszokott kilogrammonként 200-500 forint árintervallum felső harmadában, 380-500 forint körül alakul majd, továbbá kevesebb áruházlánci akcióra lehet számítani, és akciós alma sem nagyon várható majd kilogrammonként 300 forint alatt.
Idén is keresik a magyar léalmát a lengyelek, ám egyelőre nem olyan mértékben, mint például 2017-ben, amikor majdnem 100 ezer tonnát vásároltak fel. Üzemeik csak a napokban kezdték meg működést, és a szüret is mostanában indult Lengyelországban, így a következő másfél hétben alakul ki tisztább kép a kereslet mértékéről.
Magyarország étkezésialma-exportja 10-30 ezer tonna között van, amelyet a román, szlovák, osztrák és olasz piacon értékesítenek, léalmából az ország néhány tízezer tonnát exportál.
Az energiaügyi biztos beszélt erről. 
