A méhészeti ágazat kicsi, de fontos része a hazai mezőgazdaságnak, termelési értéke évente mintegy 20 milliárd forint - mondta Tantó Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese Jászberényben.
A városban ugyanis mézvásárral egybekötött méhésztalálkozót tartottak, amely a méhészeti eszközgyártók és forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseménye, és amelyet - az MTI beszámolója szerint - a kánikula ellenére is több ezren kerestek fel.
Két szűk esztendő
A főosztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint az országban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, és egy tavaly szeptemberi adat alapján 1 millió 880 ezer méhcsaládot tartottak nyilván. A méhészkedés 18-20 ezer családnak nyújt kiegészítő vagy főtevékenységként megélhetést.
Egy tízéves időszakot alapul véve általában öt év jól sikerül a méhészeknek, 2-3 év közepes, illetve további 2-3 pedig nagyon gyenge eredményt hoz, az utóbbi éppen tavaly, illetve az idén következett be, nehéz helyzetbe hozva ezzel a főállásban dolgozókat - mondta Tantó.
A miénktől lesz jobb a rossz
Tantó Sándor elmondta: Magyarország évente mintegy 15 ezer tonna mézet exportál, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba, ahol döntően a gyenge minőségű argentin és kínai méz feljavítására használják. Az éves hazai mézfogyasztás 7 ezer tonna körülire tehető, az egy főre jutó adag 70 dekagramm, ami csaknem duplája az öt évvel ezelőtti 35-40 dekagrammnyi fogyasztásnak.
A főosztályvezető-helyettes azt mondta, hogy a statisztikai adatokkal való jellemzés mellett elkészült a hazai méhészet úgynevezett SWOT analízise is, amely az erősséget, a gyengeséget, a lehetőségeket és a fenyegetéseket veszi számba. E szerint a magyar méhészek a évszázados tapasztalatokat kamatoztatva jól alkalmazkodnak a Kárpát-medencei adottságokhoz, viszont sok közöttük a kényszervállalkozó, és a generációváltás is nehézkes.
"Papírméhészeket" képeznek
| Divatos lett finanszírozni, de nem volt igazi áttörés az egyik szakértő szerint. Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, nem csak a méhészetnek vannak finanszírozási nehézségei. Részletek >> |
Nem megoldott a méhészek közötti napi információcsere, pedig a mai internetes világban erre lenne mód, és szükség volna a régi tanoncrendszer újraélesztésre, mert több helyen csak gyakorlati tudás nélküli "papírméhészeket" képeznek - sorolta a szakember.
Az ágazat pénzügyi helyzetét az alulfinanszírozottság jellemzi, a bankok pedig nem szívesen hiteleznek, "mert a mezőgazdaság nem buli számukra" - jegyezte meg. Jelezte, hogy a Európai Unió 2014-től induló új közös agrárpolitikája a mostanihoz hasonlóan lehetőséget ad majd pályázati úton a nagy volumenű méhészeti beruházások támogatásához.
A japán gazdasági teljesítmény 17 hónapja a leggyorsabb ütemben nőtt januárban. 
