Ránézésre olyan, mint a többi - akkor mi a baj a GMO-val?

Két éve lehetett igazán sokat hallani a GMO-ról. 2011 nyarán heteken keresztül folyamatosan arról szóltak a hírek, hogy éppen hol és mekkora területen találtak GMO-val szennyezett vetést. A hatóságok mindenhol kényszerszántást rendeltek el, nehogy a szomszédos területeken lévő növények is "szennyeződjenek". Azért volt a sietség, hogy még a beporzás előtt megsemmisítsék a GMO-s kukoricát és szóját. Csongrádtól Baranyáig több megye is érintett volt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium összesítése szerint hozzávetőlegesen 8-9 ezer hektáron rendelték el a szántást. Ebből a területből mintegy 4 500 hektár volt a GMO-vetőmaggal szennyezett, illetve mintegy 4 ezer hektárnyi határos területet érintett. Több mint 220 gazdát, közvetett módon pedig 2 és fél ezer termelőt érintett az intézkedés. A gazdák végül kártérítést kaptak. Ezek után úgy tűnhetett, hogy elcsendesedtek a dolgok, a háttérben azonban zajlott a munka.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arról tájékoztatta a Privátbankárt, hogy az elmúlt 1-2 évben a megvizsgált vetőmagok esetében kevesebb, mint 1 százalék volt szennyezett. Azokat a mintákat természetesen megsemmisítették

Ritka összefogás

Néhány hónappal később a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése érdekében szigorítottak a szabályokon. A vidékfejlesztési miniszter rendelete szerint, aki más uniós tagállamból, illetve harmadik országból első alkalommal hoz be kukorica, szója és repce vetőmagot Magyarországra, annak 5 napon belül ezt írásban kell jeleznie a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSzH).

Az MgSzH a bejelentett vetőmagtételek GMO-mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja, és a bejelentést követően, legkésőbb 5 napon belül jelzi a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül mintát kell venni a vetőmagból, majd a mintavételtől számított 30 napon belül közölni kell az eredményt a bejelentővel. A vetőmag forgalmazása csak akkor kezdhető meg, ha a vizsgálat igazolja a GMO-mentességet.

Tavaly júniusban pedig ötpárti egyetértéssel, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítását, amely elősegíti a 2006-ban szintén ötpárti egyetértéssel elfogadott országgyűlési határozat céljának teljesítését: a környezeti és egészségügyi biztonság növelését. Az Országgyűlés 336 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló jogszabály módosítását, amelynek célja, hogy megőrizze Magyarország teljes GMO-mentességét a jövő generációk védelme érdekében.

De mi is az a GMO?

A betűszó a genetikailag módosított szervezetek angol megfelelőjének, Genetically Modified Organisms (GMO) kezdőbetűiből adódik. Ezeknek az élőlényeknek úgy alakították át a DNS-ét, hogy az bizonyos dolgoknak ellenálljon, vagyis olyan tulajdonságai legyenek, amelyek korábban nem voltak.

Így lehet ellenálló a növényvédő-szereknek, ezek herbicid-rezisztens fajták, amelyek nagyban egyszerűsítik a gyomirtást. A vetőmag és a hozzá tartozó gyomirtót egy csomagban is meg lehet venni. Vannak olyan génmódosított növények is, amelyek a kártevőknek állnak ellen, ezek az úgynevezett peszticid-termelő növények. Ezek tulajdonképpen maguk termelik azt a vegyszert, amely elpusztítja a kártevőket. Az ezeknek ellenálló növények általában Bt toxint termelnek.

És vannak olyan növények is, amelyeket úgy módosítottak, hogy bizonyos anyagot termeljenek, amelyeket ipari célra használnak fel később, akár a gyógyászatban, akár más termék előállításában. Magyarország a növénytermesztésben zéró toleranciát hirdetett, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet genetikailag módosított növényeket elvetni. Már 2006-ban is határozatban rögzítették a GMO-mentességet, tavaly pedig az alaptörvénybe is bekerült.

Most akkor tiltani vagy támogatni?

A kérdés akkor vetődött fel megint - no nem a hatóságok és a minisztérium részéről -, amikor a vidékfejlesztési miniszter júniusban azonnali hatállyal elrendelte vetőmag-, illetve vetésellenőrzést, mert feltehetőleg az ország keleti határain keresztül GMO-s kukorica-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra. A Nébih tájékoztatása szerint elvileg az unióból is érkezhet GMO-vetőmag, hiszen bizonyos országokban engedélyezett néhány fajta.

Tény ugyanis, hogy jelentősen nőtt és nő a Föld lakossága. Az embereket pedig etetni kell, ami napról napra egyre nagyobb kihívás elé állítja az emberiséget. Ebből a szempontból hasznos lehet, ha a károkozóknak ellenálló fajtákat termesztünk, mert elvileg, kevesebbet is tesznek tönkre a károkozók, vagyis nagyobb lesz a termésmennyiség. Elvileg. Csakhogy az eljárás bírálói éppen azzal érvelnek, hogy nincsenek megfelelő hatástanulmányok. Nem tudni, hogy a különböző GMO-növények, milyen hatással vannak az emberi szervezetre. A génmódosított növények esetleges előnyeivel és hátrányaival következő cikkünkben foglalkozunk.