Az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ki a rendelkezésre álló, évi 2,1 milliárd kilogrammos tejkvótakeretet, azonban a korlátok megszűnése nyomán várhatóan megélénkülő piaci versenyben "jó eséllyel helyt állhatunk" - mondta Czerván György. Bár a 2014-2020 közötti időszakra csökken a európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, Magyarország mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban. Ebből a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. A nyerstejtermelés aránya a mezőgazdasági kibocsátásból tavaly 6,8 százalék volt - jelezte.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tejkvóta bevezetését még a második világháború utáni élelmiszerínség nyomán sok országban hirtelen felfutó tejtermelés váltotta ki, ami túltermeléshez vezetett. A rendszer azonban mostanra okafogyottá vált, és a kvóta már nem jelent valódi termelési korlátot a tagállamok többségében. A világpiacon egyre növekszik az élelmiszereken belül a tejtermékek iránti kereslet. A hazai tejtermékek elsősorban a környező országokban, valamint az arab piacon hódíthatnak.

Iskolatej az óvodákban is

A szarvasmarhatartás iránti kedv jelenleg is erősödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá válhat - mondta Czerván György. A két évvel ezelőtti 691 ezerről 758 ezerre növekedett az állatszám, amely a következő években tovább gyarapodhat. A tárca az idén az állattartóknak hozzávetőleg 40 milliárd forint támogatást nyújtott különböző forrásokból. Fő törekvés, hogy a növénytermesztés és az állattartás közötti aránytalanság mérséklődjön, az állattartás által több vidéki család jusson megélhetéshez. A nagyobb tehénszám, a több tej a belföldi fogyasztás növekedését is elősegítheti. Ez annál is inkább indokolt - hangsúlyozta az államtitkár -, mert a jelenlegi évi fejenkénti 152 kilós tej- és tejtermékfogyasztás elmarad az uniós átlagtól.

Az iskolatejprogram keretében igényelhető nemzeti támogatást a tárca az idén az általános iskolások mellett az óvodásokra is kiterjesztette. Tavaly pedig egyeztetéseket folytatott az áruházláncokkal arról, hogy reklámaikban a kereskedők kiemelt figyelmet fordítsanak a hazai előállítású termékek népszerűsítésére. Ennek eredményeként az import tej iránti kereslet az év első felében 43 százalékkal csökkent, miközben az itthoni tejből több fogyott, mint korábban.

Az államtitkár utalt rá: a hazai tejtermékfogyasztás növelésében kiemelt szerepe lehet a sajtoknak is, mivel az egy főre jutó 5,4 kilogrammos fogyasztással "elmaradunk" az uniós 17,1 kilós átlagtól. Az extra minőségű magyar tej előnyeinek kamatoztatására pedig indokolt a hazai tejfeldolgozó-ipar további fejlesztése, annak érdekében, hogy "nyerstej helyett minél nagyobb arányban feldolgozott termékekkel versenyezzünk a külpiacon" - mondta Czerván György.