A gazdasági veszteségeken túl az ilyen szerek nemcsak, hogy súlyosan károsíthatják a fogyasztók egészségét, de környezetromboló hatásuk sem elhanyagolható. Optimizmusra adhat okot, hogy a gazdálkodók közel háromnegyede tudja, hova lehet fordulni a problémás termékekkel, továbbá a többség már a csomagolásnál látja, ha valami gyanús - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.
A termékek 18 százalékával gond lehet
A felmérés több mint 500 olyan, növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezte meg, amelyek rendszeresen használnak növényvédő szert. A gazdák 96 százaléka hallott már a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18 százaléka lehet problémás. Közel egynegyedük (23%) szerint 6-10 százalék, egyötöd-egyötöd részük pedig 16-20 százalék, illetve 1-5 százalék körülire teszi az illegálisan forgalomba hozott vagy hamisított növényvédő szerek arányát.
A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként (56%), de a kiszámíthatatlanságot – vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot – is súlyos kockázatnak ítélték meg (32%). Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét (31%), a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás (30% és 24%). Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya (83%), továbbá a partnerekkel szembeni bizalomvesztéstől való félelem (57%) is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat. Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék (52%), valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások (49%).
Komoly betegségeket okozhatnak
„A hamisított növényvédő szereknek az emberi szervezetre nézve súlyos egészségkárosító hatásuk lehet, mivel a vegyszerekben olyan toxikus szennyezések, ellenőrizetlen melléktermékek találhatóak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak lehetnek, továbbá a betakarított termények ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhatnak” – hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak.
A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók közel egyötöde (18%) fel tudott idézni olyan alkalmat, amikor a megvásárlásra kínált növényvédő szer illegális forrásból származott vagy hamisított volt. Több mint 70 százalékuk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben. (A növényvédelmi végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 79%, de a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőknél is elérte a 66 százalékot.) A NÉBIH-et a bejelentési lehetőséget ismerő interjúalanyok kétharmada (66%), a Növényorvosi, illetve Növényvédelmi Kamarát, vagy egyéb szervet (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Növényvédelmi hatóság, egyéb szakhatóság) 10-10 százaléka említette magától. Ezzel szemben, amikor a különböző hatóságokat már egy lista alapján is lehetett értékelni, akkor a NÉBIH-et a válaszadók több mint négyötöde (83%), a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot pedig több mint háromnegyede (78%) nevezte meg.
Miről lehet felismerni, ha valami hamis?
Az interjúalanyok jóval több mint fele (57%) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31% említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8% a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10%) és színt (8%). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16 százaléka jelölte meg.
A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
