Az ország évi 600 ezer tonna szóját, 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát külpiacon értékesítik, mivel a jó minőségű, gmo-mentes termékkel jelentős felárat lehet elérni - mondta Gyuricza Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az M1-en.. A hiányzó mennyiséget pedig rosszabb minőségű, olcsóbb, gmo-s termékkel pótolják külföldről.
Gyuricza Csaba elmondta, a most indult nemzeti fehérjetakarmány program célja, hogy növekedjék a szója vetésterülete Magyarországon a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra.
| Szójaitalokat teszteltek - ezek akadtak fent a vizsgálaton >>>> |
Még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedjék, ezért alternatív megoldást is kell találni, például különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékekből. Jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére.
Szója helyett napraforgó, kukorica
Mindezek ellenére idén tovább csökkenhet a szója vetésterülete. Helyette az egyre népszerűbbé váló napraforgó kerülhet a földekbe. De ha májusra a felvásárlási árak elérik a tonnánkénti ötvenezer forintot, a korábbinál nagyobb területen vetnek kukoricát is a gazdák.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
