Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ágazat éves teljesítményét értékelve az MTI-nek elmondta, magyar mezőgazdaság 2015-ben ugyan nem tudta megismételni a 2014-es év rekordteljesítményét, de a mostoha időjárási körülmények ellenére is kedvező eredményeket tud felmutatni.
Számokban
Ez azt jelenti, hogy az ágazat kibocsátásának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Így várhatóan a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakul majd, szemben a 2014-es 2450 milliárd forint körülivel. Ennek alapján - az időjárási körülményeket és a nehezedő piaci viszonyokat tekintve - így is jelentős teljesítményt ért el 2015-ben a magyar agrárium.
Ennyit adott a GDP-hez a mezőgazdaság
Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a magyar agrárgazdaság kivitele 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül alakulhat, és aktívuma elérje a 3,0-3,5 milliárd eurót, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös várhatóan pozitív exportegyenlegéhez. A tervezett 3 százalék körüli GDP-növekedéshez a magyar agrárium várhatóan mintegy 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá.
Búza van bőven
Kiemelkedően alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelői árak csökkenése ellenére is bővült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentősen megközelíti a 2014-es termésmennyiségeket.
|
| MTI Fotó: Mészáros János |
Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte: a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nőtt az állomány és a termelés is.
Ennyi embernek ad munkát
2015-ben tovább bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is. Az év első három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgozott főállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fővel több, mint a 2010-es esztendő azonos időszakában volt.
Az árak szintén kedvezően alakultak, mivel azok mérséklően hatottak az agrárollóra. Ez a 2015-ös év első 9 hónapját figyelembe véve 3 százalék volt, míg a múlt év azonos időszakát figyelembe véve ez a mutatószám 3,3 százalékra rúgott.
Mi lett a tejválsággal?
Az agrártárca vezetője külön is szólt a tej- és a sertéságazat helyzetéről. Jelezte: az uniós mezőgazdasági miniszterek szeptemberben döntöttek arról, hogy a két ágazat gondjainak megoldására 500 millió eurós (mintegy 155 milliárd forintos) intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Magyarország úgy döntött, hogy a tejpiaci gondok enyhítése érdekében az uniós forrásból rendelkezésére álló mintegy 2,9 milliárd forintot teljes egészében a tejtermelő gazdák számára biztosítja rendkívüli támogatásként, mivel a nyerstej termelői ára egy év alatt mintegy 25 százalékot csökkent. Kiemelte, hogy a tejválság kialakulásában nagy szerepe van az orosz embargónak, hiszen piacokat vesztettek a termelők.
És az áfával?
A sertéstartókat pedig különböző új pályázati lehetőségekhez juttatva kívánják segíteni. Ebbe a körbe tartozik például az állattartó telepek korszerűsítése vagy az egyéni és az együttműködésben megvalósított beruházások támogatása. Az előbbire mintegy 8,6 milliárd, míg az utóbbiakra együttesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A hús áfáját 2004 és 2009 között 12 százalékról 25 százalékra emelték, ezért a sertéságazat számára jelentős intézkedés lesz a 2016. január elsején életbe lépő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra való csökkentése. A miniszter hozzáfűzte: a kormány már három alkalommal csökkentette az áfa mértékét: először 2014. január elsejétől az élő- és félsertést sorolták az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá; majd 2015. január elsejétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfa-kulcsa mérséklődött.
A magyar gazdálkodók 2015-ben nyújtottak be először az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját követően egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek előleg-kifizetése már októberben megkezdődött.
Annyi a GMO-nak
Az agrártárca irányítója utalt arra, hogy Magyarország számára fontos a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentesség. Magyarország ezért is kívánja a szója termőterületét a korábbi 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Mindez az állattenyésztés takarmány-ellátási biztonságát szolgálja, valamint a belföldi előállítású GMO-mentes élelmiszerek körének növelését is lehetővé teszi.
Nem adják olcsón a földet
Fazekas Sándor kitért arra, hogy az állami földek most folyó értékesítésével a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt a kérését támogatta, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az állam értékesítsen földet a gazdáknak. A Magosz és a NAK szerint ugyanis a családi gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani, fokozni. A miniszter rámutatott ugyanakkor arra, hogy az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet - ezt biztosítják az árverési szabályok -, "olcsón ugyanis nem lehet elkótyavetyélni az állami vagyont".
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
