A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése - írja a Magyar Idők.
Vészesen fogy a málna
Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke a lapnak elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár, a termés tíz-tizenötezer tonna volt. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem.
A drasztikus visszaesés egyik oka, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben olyannyira megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem. Ezek a gyümölcsök nem bírják a forró, száraz, aszályos nyarakat, de a málna és a szeder a csapadékos, meleg időt sem kedveli, a mostanihoz hasonló, záporokkal tarkított időjárás ugyanis kedvez a szürkerothadás betegség terjedésének, ami ellen nagyon nehéz védekezni.
A FruitVeB alelnöke kitért arra is, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a munkaerőhiány: a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaóra, míg a szántóföldi növényeknél ez alig 10-20 óra, és az almáskerteknél is csak 500-800 munkaóra. Ráadásul az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, és azt is egymástól távol eső időszakokban.
Kedvezményekről lehet lemaradni, büntetéseket összeszedni, ha csak leokézzuk a NAV tervezetét. 
