Czerván György a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően beszélt az őszi betakarítási, vetési és talajmunkák állásáról. A kukorica betakarításával a gazdálkodók már 99 százalékban végeztek. Kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna került a magtárakba, szemben a múlt évi 9 millió tonnás rekordmennyiséggel. A gabonamennyiség idei csökkenése gyakorlatilag a kukoricatermés mérséklődése miatt következett be, amit a kedvezőtlen időjárás okozott.
Az államtitkár beszélt arról is, a múlt évihez képest gyengébb kukoricatermés ellenére a belföldi ellátás biztosított kukoricából. Exportra viszont kevesebb, 2,0-2,2 millió tonna jut, mint 2014-ben. A múlt évben az exportálható mennyiség elérte a 4 millió tonnát. A termésátlag országosan mintegy 5,7 tonna volt hektáronként, ám a termésmennyiség nagy eltéréseket mutatott területenként a Dunántúlon több, az ország keleti és északi területein kevesebb termett.
Jobb volt a termésátlag Tolna megyében, hektáronként 7,4 tonna, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy hektárról átlagosan csak 3,4 tonnát takarítottak be.
Kevesebb napraforgó, több cukorrépa
Napraforgóból az idén - 99 százalékos betakarítási állapotnál - 1,565 millió tonna volt a termés, ami mintegy 2,5 százalékkal marad el a múlt évi mennyiségtől. Szójából országosan mintegy 142,6 ezer tonnát takarítottak be, ami igen kedvező - közölte az államtitkár.
A cukorrépa hektáronkénti hozama jó, 56,7 tonna, és a cukortartalom is megfelelő, 16 százalék körül mozog. A gazdák őszi búzát mintegy 986 ezer hektáron kívánnak vetni, és a tervezett területből már 963 ezer hektáron végeztek is a vetéssel.
Az elmúlt hónapokban mind a búza, mind a kukorica ára stagnált. November elejétől a búza ára a korábbi tonnánkénti 46-47 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett. A kukoricánál ugyanakkor az ár továbbra is 45-46 ezer forint.
Az idei kárbejentések lezárultak; ezek alapján: 203 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a kárenyhítési alapban 21 milliárd forint van. Ez az összeg lehetővé teszi - mondta az államtitkár -, hogy a jogos kárenyhítési igényeket, gyakorlatilag visszaosztás nélkül ki lehet fizetni.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
