Nyugat-Európából lassan kiszorul a hagyományos és nagyüzemi állattartás is. A termelést fokozatosan Kelet-és Közép- Európa országai veszik át - és innen szállítják a húsárut a fejlettebb Nyugatra. Az egyre növekvő igények elsősorban a baromfi- és sertéshús-fogyasztás miatt jelentkeznek - ezekből globálisan várható évi 10 százalék körüli növekedés. Ez nagy lehetőséget jelent a takarmánygyártóknak és kereskedőknek is. A hazai piac éllovasa, a tőzsdén jegyzett UBM Csoport.
Egyedül az agrárszektorból
„Az 1996-ban alapított UBM 1,7 millió tonnás kereskedett mennyiségével hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett jelenlegi, 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. Az UBM a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egyetlen agráripari cégeként az Xtend piac és a pénzügyi szektor nélkül a BÉT 7. legnagyobb árbevételű szereplője" - mondta el a Horváth Péter, a cégcsoport vezérigazgatója.
Az UBM Csoport hét szegmensből ötben – a commodity-kereskedelem, a takarmány-kiegészítők gyártása és értékesítése, a premix-gyártás, a takarmánykeverés, valamint a disztribúció területén – aktív a vállalat. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, amelyek 450 féle terméket, együttvéve 575 ezer tonna keveréktakarmányt állítanak elő.
A cégcsoport 15 országba exportál, ezekből származik árbevételének közel fele is. A mintegy 400 főt foglalkoztató vállalat a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, és Ausztriában működő négy kereskedelmi irodájával a Fekete-tengertől egészen Olaszországig lefedi a piacokat a takarmányexport és a commodity-kereskedelem tekintetében.
Magyar gyökerek, regionális piac
Az UBM Csoport árbevétele a 2021/2022-es üzleti évben közel 200 milliárd forintot tett ki, ami 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, 2020-as naptári évre jelentett 138 milliárd forintos szintet. A cégcsoport adózott eredménye a 2021/2022-es üzleti évben elérte a 3,2 milliárd forintot, ami 60 százalékos bővülést jelentett a bázisidőszak, azaz a 2020-as naptári év közel 2 milliárd forintos teljesítményéhez viszonyítva.
A 2022/2023-as üzleti évben a tervek szerint eléri majd a 210-240 milliárd forintos szintet, ami 5-20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, míg ugyanezen időszakban az EBITDA értéke 21 százalékkal, 6,6-ról 8 milliárd forint fölé emelkedhet.
Világtrendek, kihívások
A következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából fokozatosan áthelyeződik Kelet-Közép-Európába. Viszont a kelet-közép-európai régió országaiban az intenzív állattartás jóval kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, ezért várható, hogy a háztáji csökkenésével és az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, jó technológiával előállított, minőségi tápokra, ami ugyancsak az UBM Csoport piaci pozícióját erősíti.
A régió országai a jelenlegi takarmánykeverő technológiák terén 10-20 éves lemaradásban vannak a fejlett piacokhoz képest, ezért az UBM szeretné a legfejlettebb technológiát és know-how-t elterjeszteni ezeken a piacokon a saját kutatás-fejlesztési tevékenysége segítségével.
Jönnek a csirkék és a malacok!
Meghatározó piaci folyamat lesz a következő években a baromfi- és sertéshús-fogyasztás esetében globálisan várható dinamikus, összesen 10 százalék körüli növekedés, amelyre felkészülve az UBM Csoport 2025-ig új kereskedelmi irodák nyitásával tovább bővíti kontinentális kereskedelmi tevékenységét Kelet- és Nyugat-Európában. Ennek eredményeképpen a cégcsoport két éven belül valamennyi piacot képes lesz kiszolgálni hazánk nagyjából kétezer kilométeres körzetében.
E növekedési stratégia megvalósításával az UBM Csoport 2025-ig a jelenlegi, 0,6 millió tonnás éves takarmánygyártási volument 1 millió tonnára kívánja bővíteni, míg a jelenleg 1,7 millió tonnás éves takarmányalapanyag-kereskedelmi volument 2 millió tonnára növelnék. Emellett a cégcsoport akvizíciók és beruházások révén folytatja kelet-közép-európai terjeszkedését, illetve a commodity üzletágban fejleszti regionális logisztikai infrastruktúráját.
Továbbra is messze a legtöbb acélt termeli Kína, de tavaly visszaesést mutatott, igaz a világ is. India és az Egyesült Államok viszont növelte termelését. 
