A szeszélyes időjárás az eddig becsültnél kisebb károkat okozott a zöldség- és gyümölcstermelőknél, így zöldségből a tavalyinál több, gyümölcsből átlagos mennyiségre lehet számítani az idén, a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye 2,6 millió tonna körül alakulhat - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke.
Azért pusztított a fagy
Ledó Ferenc közölte: a tavaszi fagykárok ugyan 25-30 százalékos kárt - mintegy 250-300 ezer tonna kiesést - okoztak a gyümölcsösökben, de az eddigi kedvezőbb nyári időjárás ezt részben kompenzálta, így 2016-ban a gazdák mintegy 850-900 ezer tonnás termésre számíthatnak.
A hajtatott zöldségekből a technológiai korszerűsítéseknek és a kedvező időjárásnak köszönhetően a hozamok 5-9 százalékkal nagyobbak lehetnek, mint tavaly, a termésmennyiség elérheti a 420-430 ezer tonnát. A minőség eddig jobb a tavalyinál, mert eddig nem voltak szélsőségesen meleg napok. A szántóföldi zöldségeknél a termés összmennyisége meghaladhatja az 1,3 millió tonnát. Összességében a zöldségágazat várhatóan jobban teljesíthet az idén, mint tavaly, a hozamnövekedés elérheti a 10-15 százalékot.
A sok eső sem tett jót
Ledó Ferenc elmondta: a június eleji esők miatt a szamócánál jelentős botritis - gombafertőzés - lépett fel. A cseresznye és a meggy érésekor a sok eső repedést, rothadást okozott, a cigánymeggynél a cukorfok (brix) pedig alacsonyabb volt mint a múlt évben. Az őszi- és kajszibarack, valamint a szilva esetében a csapadékos időjárás miatt nagymértékű a monília fertőzés. Ahol nincs megfelelő növényvédelem, ott ez terméskiesést okozhat.
Az almánál és a körténél fennáll a varasodás veszélye, ami megfelelő növényvédelmi eljárásokkal kordában tartható. A gyümölcsök mérete megfelelően alakul, a kevesebb napsütés és az alacsonyabb hőmérséklet miatt a cukorfok várhatóan gyengébb lesz a szokásosnál. Ahol pedig fagykár volt, ott kevés nagyméretű alma lesz, valamint nő a kalciumhiány veszélye, ami megnehezítheti a tárolást.
A sok eső miatt a diónál nőtt a baktériumos fertőzöttség veszélye, ami ellen nehéz védekezni. A bodza esetében jók a terméskilátások, de a viharos időjárás miatt még ki van téve a lomb- és termésvesztésnek.
Ledó Ferenc szerint a legnagyobb kihívást a zöldség- és gyümölcstermelő gazdáknak az idén főként a gombabetegségek elleni szakszerű védekezés jelenti, a rosszul végzett növényvédelem ugyanis akár 30-50 százalékos mennyiségi és minőségi kárt is okozhat. Az állati kártevők közül a levéltetvek, a molykártevők és egyes növényeknél a gyapottok bagolylepke kártételére kell nagyon odafigyelni.
Máshol jót tett az égi öntözés
A szántóföldi zöldségfélék esetében az ipari növényeknél (zöldborsó, csemegekukorica, zöldbab és ipari paradicsom) néhány kisebb térséget leszámítva a sok csapadék pozitívan hatott a termésmennyiségre. Ezért várhatóan a gazdák és a feldolgozók is eredményes évet zárhatnak az idén. A hagymafélék, gyökérzöldségfélék és a káposztafélék hozamára és minőségére szintén pozitívan hatott az időjárás. Így az idén ezeknél a növényi kultúráknál, az átlagnál jobb termés várható. A paprikafélék (étkezési és fűszer) esetében helyenként jelentős baktériumos fertőzés lépett fel. Ezért csak átlagosak a terméskilátások ebben az évben. A konzervuborkát júniusban a szabolcsi tájkörzetben jelentős jégverés és viharkár érte.
A görögdinnyénél nagyobb területen (5600 hektáron) 5-6 százalékkal magasabb termésátlag várható, mint tavaly, így a termés mennyisége elérheti a 235-240 ezer tonnát.
Ledo Ferenc ugyanakkor jelezte, hogy a belföldi és az exportpiacok is nagyon hektikusak, ezért eladási gondok jelentkeznek. Az alacsony termelői árak miatt sok dinnyetermesztő veszteséggel zárhatja az évet. Valószínű, hogy hosszabb lesz az idei dinnyeszezon, egészen augusztus végég-szeptember elejéig kitarthat a magyar görögdinnye kínálata - mondta.
Brit, finn és észt haditengerészeti egységek, valamint a finn határőrség a Balti-tenger vízfelszín alatti infrastruktúrájának védelmét gyakorolták hétfőn közösen - közölte a finn védelmi minisztérium. 
