Magyarországon az őszibarack-termesztés az 1970-es években élte a fénykorát, az árutermelő őszibarack-ültetvények területe akkor mintegy 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3000 hektár. Az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszerrel és korszerűtlen fajtaszortimenttel. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt.
Az éves termés az időjárási körülmények által erősen befolyásolt, ingadozó, általában 16-45 ezer tonna között mozog a NAK összeállítása szerint. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található. Jelentős termelés folyik még Fejér (128 hektár), Somogy (136 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (174 hektár) és Heves (169 hektár) megye területén.
A kormány a következő években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet. Az ültetvények - a kamara szerint elodázhatatlan - megújítását segíti egy most futó, nagyszabású pályázat is, amely új ültetvények létesítését, illetve meglévők állományának lecserélését is támogatja.
Mártonffy Béla, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnök szerint az őszibaracktermesztés eredményesen művelhető Magyarországon, de csak akkor, ha megfelelő termőhelyen, megfelelő fajtával és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség.
Kitért arra, hogy a rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos kevésbé fagyálló, ki nem próbált fajta került az országba. A szélsőséges időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a nemesítést, abba a hazai klímához szokott fajtákat bevonni, emellett egy működőképes kataszteri rendszert kell felállítani, a gazdák sikeres termőhely- és fajtaválasztása érdekében.
Az MNB alelnöke a hiánycél tartására és az elsődleges egyenleg egyensúlyának helyreállítására szólította fel a fiskális politika irányítóit. 
