Egyre nagyobb szerepet játszik a világ lakosságának állatifehérje-ellátásában a hal. Az OTP Agrár szakértői úgy vélik, hogy a fenntarthatatlan halászati tendenciák és a természetes halállomány csökkenése nyomán felértékelődik az akvakultúra, vagyis a tengeri és édesvízi élőlények kontrollált körülmények közötti tenyésztésének szerepe. Sőt, meglátásuk szerint a mesterséges tengeri és édesvízi halszaporításban egy új innovációs hullám kezdődött, amit az ágazat magyar szereplőinek is érdemes volna meglovagolniuk.
Alkalmazkodni kell
A haltenyésztés új kihívásaihoz azonban az Európai Uniónak és Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Az uniós támogatási lehetőségek ellenére ugyanis az ágazat szereplőinek nagy része a 2000-es években – bár relatíve jó jövedelempozícióban volt – „elkényelmesedett” és elhanyagolta a fejlesztéseket. Emiatt az alkalmazott termeléstechnológia sok esetben nem érte el az 1970-es évek szintjét sem, leépült az ágazati innováció.
Az OTP Agrár szakértői szerint elengedhetetlen a tógazdasági halhústermelés korszerűsítése, gazdasági lehetőség azonban elsősorban az intenzív üzemi haltermelésben látható. Ez utóbbi esetében csak a legmodernebb üzemet szabad megépíteni, mégpedig akkora méretben, hogy a vállalkozás az európai piacokon is rendszeresen meg tudjon jelenni termékeivel. Ehhez nagyjából évi 2 ezer tonnányi árut kellene az adott társaságnak termelnie, ami hosszútávon biztosíthatná a versenyképességét. Persze gazdaságos lehet egy olyan kisebb haltermelő üzem is, amely csak a helyi piacot szolgálja ki.
Az intenzív üzemi haltermelés terén viszont komoly kockázatot jelent a képzett szakemberek hiánya, mivel a terület sokkal nagyobb szaktudást igényel a tógazdasági haltermelésnél: egyetlen pici hiba is hatalmas károkat okozhat. Jelenleg ugyanakkor Magyarországon nagyon kevés olyan szakember van, aki rendelkezik azzal a képzettséggel, ami egy intenzív rendszer üzemeltetéséhez szükséges.
Összességében az OTP szakértői hangsúlyozzák, hogy a haltenyésztés fejlesztésiének lehetősége, elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások megújításában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik.
A nyugdíjasok többsége az alsó réteghez tartozik. 
