V. Németh Zsolt szerint a szabad pálinkafőzés lehetőségének megteremtése amellett, hogy a szabadság élményét nyújtotta az embereknek, hozzájárult az értékmegőrzéshez és értékteremtéshez, az élő hagyomány megőrzéséhez, s ezzel a vidéki közösségek megtartásához.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta: Magyarországon 150 év után 2010. szeptember 27-től szabaddá vált a magán pálinkafőzés. A 640 magyarországi bérfőzdében is jövedékiadó-kötelezettség nélkül lehet előállítani korlátozott mennyiségben - 86 liter 50 fokos - párlatot.
A közösségek megőrzése
Az államtitkár szerint az intézkedés meghozatalakor mindenekelőtt vidékfejlesztési szempontokat mérlegelt a parlament. A szabad pálinkafőzés lehetővé tette a paraszti termelési, feldolgozási kultúra egyik utolsó elemének a megmentését, fejlesztését. Olyan élő hagyományról van szó, amely nagyon fontos a vidéki közösségek megőrzése szempontjából is - mondta.
Kifejtette, olyan tevékenységet tettek szabaddá, amelyet az emberek addig is végeztek illegálisan, annak minden hozadékával, vagyis úgy, hogy sem az eszközök, sem a hozzá kapcsolódó tudás nem volt korszerű. A döntés lehetővé tette, hogy legálisan, jó minőségű párlókészülékeket szerezzenek be, és a házi főzést végzők egymással is megoszthassák tapasztalataikat.
A faiskolák is megérezték a pálinkafőzést
Az államtitkár szerint ennek köszönhetően jelentősen javult a minőség, amit a pálinkaversenyek is jól mutatnak, azokról ugyanis a magánfőzést végzők nagyon sokszor aranyérmekkel térnek haza. Hozzátette, a rendelkezés kedvezett a helyi gyümölcsfajtáknak, a magyarországi faiskolákban kimutathatóan megélénkült a forgalom. Egy országos tündérkert mozgalom is elindult, több mint 50 helyen nyíltak olyan kertek, ahol ősi tájfajtákat őriznek meg és már szaporítanak is, tehát a biológiai sokszínűség fenntartásához is hozzájárult a szabad pálinkafőzés engedélyezése.
A magánfőzés nemcsak a hagyományok megőrzéséhez járul hozzá, hanem gazdasági haszna is van, az államtitkár ezek között említette a turizmusra és gasztronómiára gyakorolt hatását. Kiemelte, hogy a szabad pálinkafőzést lehetővé tévő jogszabály bizalmi elven alapul, mert úgy gondolták, senki nem akarja sem magát, sem másokat megmérgezni, felrobbantani. Az elmúlt évek szerinte azt mutatják, hogy az aggodalmak megalapozatlanok voltak.
Az MTI a tárcától megtudta: 640 bér- és kereskedelmi főzdéből 530 csak bérfőzéssel foglalkozik. Mivel nincs bejelentési kötelezettség, nincsenek hivatalos adatok a házi pálinkafőzésről. Becslések szerint több tízezren élnek a lehetőséggel, az így előállított mennyiséget évi 2-4 millió hektoliter fokra becsülik (1 liter fok 2 liter 50 fokos pálinkának felel meg). A kereskedelmi pálinkafőzés 2012-ben 81 ezer hektoliter fok volt. Míg 2009-ben 18,5-19 millió hektoliter fok alkoholt állítottak elő összesen, addig 2010-2012-ben évi 15 millió hektoliter fokot.
Erről Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon. 
