Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke elmondta, hogy a korai tavaszodás miatt az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak az ország északkeleti részében és a Nyugat-Dunántúlon egyes ültetvényekben.
A júniusi-júliusi esőmennyiség viszont kedvezett a termelők egy részének, főleg a zöldségtermelőknek. A zivatarok és a viharok ugyanakkor jelentős szélsebességgel és jégesővel párosultak, és országos átlagban mintegy 5-10 százalékos kárt okoztak.
| A vihar már az almánkat is tönkretette. >>> |
A szélsőséges időjárás okozta károkról a kertészeti ágazatban az MTI megyei tudósítói készítettek körképet. Volt olyan területe az országnak, ahol a viharok, az esők, a jégverés és a szél nem okozott gondot; ilyen térség volt Pest és Békés megye.
Nem így Baranya megyében, ahol korábban nem látott károkat okozott a megye napraforgóvetésében az elmúlt hetek viharos-szeles időjárása. A Baranya Megyei Kormányhivatalhoz 119 gazdálkodó jelentett be viharkárt, amely 358 parcellán összesen 3269 hektáros területet érintett. Baranyában mintegy 22 ezer hektáron vetettek idén napraforgót.
Mind a négy Veszprém megyei történelmi borvidéken károkat okozott a júliusi jégeső mintegy kétezer termelőt érintve – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke.
Nagy károkat hozott a jégeső
Radovits Tibor elmondta, hogy a négy Veszprém megyei borvidék közül a legsúlyosabb károkat a Nagy-Somlói borvidéken okozta a júliusi jégeső, ahol az 500 hektárnyi termés felét elverte.
A jégeső a szőlőn kívül főleg azokat a bakonyi településeket érintette érzékenyen, ahol még nem fejeződött be az aratás, ezen kívül kárt tett gyümölcsösökben, szántóföldeken is, ezekről a káreseményekről azonban még nincs pontos felmérés.
Júniusban és júliusban több alkalommal is komoly károkat okozott a megye számos településén a jégeső, ami viharral vagy felhőszakadással párosult - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának vezetője. Május óta 192 kárbejelentés érkezett a megyei kormányhivatalhoz. Ebből 401 parcellára (3324 hektárra) jégesőkárt, 30 parcellára (285 hektárra) viharkárt, míg 51 parcellára (192 hektárra) felhőszakadáskárt jelentettek be a termelők. A zöldség- (105 hektáron) és gyümölcsterületek (3,05 hektáron) egy része is kárt szenvedett.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
