Elkezdte a települési agrárgazdasági bizottságok megalakítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - közölte a szervezet a Privátbankárral. A települési agrárgazdasági bizottságok megalakításáról a NAK alapszabálya rendelkezik. A megyei szervezetek és a szakmai kamarai osztályok mellett ezeken a testületeken keresztül kerülhet közvetlen kapcsolatba a gazdálkodókkal a kamara.
A helybéli gazdák, gazdálkodók képviseleti fóruma megalakítása legalább tíz, a településen lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező kamarai tag kezdeményezésére kötelező. A kamara alapszabálya értelmében több település is alakíthat közös bizottságot. A kamara közleménye szerint az önkormányzatiság fontos eleme, hogy a testület maga dolgozza ki a tagokkal való együttműködés helyi sajátosságokhoz igazodó formáit.
Egy településen legfeljebb egy bizottság lehet
A cél az, hogy a települési agrárgazdasági bizottság a kamara tagjainak közvetlen érdekegyeztetési és képviseleti fóruma legyen, ahol első kézből informálódhatnak a kamara működéséről, terveiről és ahol elővezethetik elvárásaikat és igényeiket a szervezet munkájával kapcsolatban.
A települési agrárgazdasági bizottság alakuló ülését a kamara megyei elnökei hívják össze. Egy településen csak egy agrárgazdasági bizottság működhet, amely szükség szerint ülésezik. A bizottság tagjai közül elnököt és legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló vezetőséget választ.
A települési agrárgazdasági bizottság ülésein a kamara megyei elnöke és igazgatója, illetve azok képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
Vidéken terjeszkedik az agrárkamara
A tervek szerint közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn a helyi gazdálkodókkal.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
