Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Csodaorvost akarunk: Doktor House lett az ideálunk
A valós világ és a képzelet közötti határ az utóbbi években mindinkább elmosódott számos területen, így az egészségügyben is
A valós világ és a képzelet közötti határ az utóbbi években mindinkább elmosódott számos területen, így az egészségügyben is. Így azután nem csoda, hogy a híres orvosi tévésorozat, a Doktor House kirobbanó sikere a mindennapokra is hatással van: egy amerikai szakértő szerint a tévénézők mind gyakrabban kérdezgetik, vajon hol találni olyan orvost, mint ő, hogy hozzá fordulhassanak.
A jelenséggel a Le Monde című francia napilap terjedelmes anyagban foglalkozott. Eszerint a közvélemény néha nehezen érti meg, hogy a valóság mégiscsak határokat szab az orvostudománynak. A képernyőket elöntő különböző orvosi tévésorozatok megváltoztatták azt a képet, amelyet az emberek magukban az orvoslásról, annak működéséről kialakítottak: ezek a sorozatok elhitetik velük, hogy a kitalált terápiás csodamódszerek igenis léteznek, és ők maguk joggal kérhetik orvosaiktól, hogy azokkal kezeljék őket.
"A valóságban viszont a kórházak képtelenek ellátni betegeiket a tévében látott orvosságokkal - mondja a CNN amerikai hírtelevízió egykori egészségügyi tudósítója, Andrew Holtz, aki könyvet írt a Doktor House-jelenségről. - Ezekben a műsorokban az alkalmazott gyógymódok általában nagyon agresszívek, mert az embereket éppen az akció, a mozgalmasság érdekli".
Holtz szerint a producerek nyomást gyakorolnak a forgatókönyvírókra, hogy az epizódokban például súlyos műtétek legyenek, amelyek ráadásul szinte mindig sikeresek is - márpedig ez teljesen illuzórikus. "Az emberekben ennek alapján kialakul az a meggyőződés, hogy ha elég kitartóan keresik a megoldást, ha elég pénzt költenek, és végül megtalálják a jó orvost, akkor megmenekülnek a betegségtől. Azonban a valóságban ez nem így működik" - hangsúlyozza Holtz.
A Le Monde elemzése szerint a Doktor House-epizódok forgatókönyvei gyakran egy-egy különleges, a nagy orvosi szaklapokban éppen ritkaságuk miatt ismertetett eseten alapulnak, és azt a látszatot keltik, mintha ezek mindennaposak volnának. Ráadásul a még kísérleti stádiumban lévő új gyógyszerek alkalmazására nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, ellentétben a filmbeli orvos módszereivel.
S végül a híres tévésorozatban egyetlen, 50 perces epizódba tömörítenek olyan diagnosztikai kereső-kutató munkákat, amelyek a valóságban, az igazi kórházakban több napot vagy éppen hetet vesznek igénybe; mi több, egyetlen személybe sűrítik mindazt a tudást, tapasztalatot, amellyel egyébként - még a legjobb esetben is - a való életben csak egy teljes orvoscsoport rendelkezik.
Allan Hamilton, egy másik amerikai kórházsorozat, a Grace klinika orvosi szakértője attól tart, hogy a producerek vágyai súlyos következményekkel lesznek az orvosi realitásra. "A producerek azt sulykolják, hogy olyan szereplőt akarnak, aki egészséges, akinél minden rendben van, míg azután valami aprócska dolog miatt szörnyen rosszra fordul az állapota - mutat rá. - S amikor elmagyarázom nekik, hogy ez így nem történhet meg, azzal válaszolnak: ugyan már, ez Hollywood, itt minden megeshet..."
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Már a gyógyszercégeknek sem megy annyira fényesen. A Richter a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos szándékát Budapest Főváros Kormányhivatala részére is jelezte.
A munkaerőpiac ma már nem csupán frissdiplomásokat keres, hanem olyan fiatal, kreatív gondolkodókat, akik gyakorlati tapasztalattal és azonnal hasznosítható, frisskészségekkel rendelkeznek. Ezért egyre több vállalat fordul az egyetemek felé, hiszen a jövő munkatársainak és vezetőinek karrierje sokszor már a hallgatói évek alatt elkezdődik.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon. Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan 200 000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) 450 000 forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
A valós világ és a képzelet közötti határ az utóbbi években mindinkább elmosódott számos területen, így az egészségügyben is 
A Magyar Telekom is erős napot zárt. 
