Cukorfélék és édesítők: mi az igazság?

A magyarok naponta átlagosan 10 deka cukrot fogyasztanak, ami évente fejenként 35 kilogrammot tesz ki, ennek nagyjából a tizede lenne ideális. A „cukor” megnevezés alatt azonban nem csak a kristálycukor értendő, ráadásul sokan tévesen azt hiszik, a barna cukor vagy a méz kevésbé kalóriadús. De vajon melyek az egyes édesítőszerek előnyei és hátrányai? A kérdésre dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical diabetológusa válaszol.

Kristálycukor

A szacharóz néven is ismert cukorfajta egy rész gyümölcscukorból és egy rész szőlőcukorból áll, amelyet nálunk elsősorban cukorrépából állítanak elő, a trópusi országokban pedig cukornádból. Tévedés azt hinni, hogy csak a fehér, kristályos szerkezetű cukorfajta nevezhető szacharóznak, hiszen a porcukor, a nádcukor, a barna cukor, a kandiscukor is ide tartozik - tudtuk meg az orvostkeresek.hu-tól.

Szőlőcukor

Természetes formájában a gyümölcsökből és a mézből származik ez a cukorfajta, amely azonban burgonya- vagy kukoricakeményítőből is kinyerhető.

A dextróz vagy glükóz néven is ismert cukrot testünk legfontosabb energiaszállítójának tartják. Az agy és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat, ám mivel ennek előállítására a szervezet is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell folyamatos szőlőcukor rágcsálással bevinnünk. Mivel a szőlőcukor gyorsan felszívódik, és hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi.

Melyiket fogyasszuk? A túlzott cukorfogyasztás amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és tulajdonképpen az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak. A mesterséges édesítőknek lehet keserű mellékíze, allergiás reakciókat, puffadást válthatnak ki, és bár eddig még nem igazolták, sokan rákkeltő hatást is tulajdonítanak nekik. A Stevia nevű édes növénynek talán a legkevesebb a mellékhatása, a legjobb azonban, ha semmiféle édesítőből, cukorból nem használunk túl sokat és hagyjuk a természetes ízeket érvényesülni.

Gyümölcscukor

Ez a legédesebb cukorfajta, amelyről elterjedt, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál, bár ez így nem feltétlenül igaz. Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük. 

Tejcukor

A tejcukrot (laktózt) iparilag a tejsavóból állítják elő, és a tejben, tejtermékekben fordul elő. Akinél azonban problémát okoz a tejcukor megemésztése (és ez a lakosság 10-20 százalékéra igaz), legyen óvatos, hiszen a tejcukor ideális hordozóanyaga az aromáknak, édesítőszereknek és ízfokozóknak, így előfordul húsárukban, szószokban, pizzákban, instant levesekben, gyermekételekben és diétás élelmiszerekben is.

Malátacukor

A karamelles ízű malátacukor (maltóz) kevésbé édes, mint a kristálycukor, de talán éppen ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek. A keményítők lebontásakor keletkező anyagot a szervezet lassan bontja le, éppen ezért fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek. Maltózzal édesítik többek közt a péktermékeket, az italokat és a gyermekélelmiszereket.

Méz

A méz energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré (kb. 320 Kcal/100g), ám rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, úgy, mint kalcium, kálium, vas, mangán és C-vitamin, biotin és pantoténsav tartalma is igen magas. Aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza.

Amivel a cukor kiváltható

Kétféle anyaggal lehet a cukrot kiváltani: a cukorpótlókkal és az édesítőszerekkel. Az előbbiekre jellemző, hogy az ízen kívül a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, tehát jellemzően por állagúak. A mesterséges édesítőszerek másik csoportja az energiát nem szolgáltató termékek, amelyek ma már nagy választékban elérhetők.

Szacharin: a kesernyés mellékízű, a cukornál kétszázszor édesebb anyagból a megengedett mennyiség 2,5 mg/testtömeg kilogramm.

Ciklamát: a szintetikus fehér port harmincszor édesebb a szacharóznál, és az USA egyes államaiban be van tiltva. Az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testtömeg kilogramm.

Aszpartam: pozitívuma, hogy nincs kesernyés mellékíze, viszont melegítés hatására elveszti édességét. A napi megengedett mennyisége 40 mg/testtömeg kilogramm.

Aceszulfám-K: A szacharinnál kétszázszor édesebb anyag a szervezetben nem bomlik le, változatlan formában távozik, viszont ez is teljesen mesterséges édesítőszer. Megengedett mennyiség naponta 9 mg/testtömeg kilogramm.

Szorbit, maltit, mannit: mindhárom anyag cukoralkohol, amelyet keményítő erjesztésével állítanak elő. Egyik sem annyira édes, mint a cukor, viszont jóval kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebontásukhoz nem szükséges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatják, viszont túlzott mennyiségben hasmenést, bélmorgást, puffadást okozhatnak.

1981-ben volt ilyen drága a cukor
Szívinfarktus megelőzésére érdemes iskolába járni
Több száz éve egészségtelenül étkezünk
Az utcán is adnak majd oltást?
Járvány: februárra biztonságban érezhetjük magunkat
Jönnek a 100 éves, aktív nyugdíjasok!
Egészségvédelemmel a gazdasági fellendülésért!
Sikerült kitenni a potyautasokat a kórházakból
Egy alattomos betegség, ami a tiniket támadja

Privátbankár