2013-ra a korábbi 2006-os érték csaknem felére esett vissza – derül ki egy, a hallgatók vállalkozásindítási hajlandóságát vizsgáló, 34 ország részvételével zajlott nemzetközi kutatásból.
Ugyanakkor a magyar gazdaság számára kiemelt lehetőséget jelenthet a felsőoktatási rendszeren keresztül erősíteni a kis- és középvállalkozási szektort, ami a GDP és a foglalkoztatottság közel 50 százalékáért felel hazánkban.
A legutóbb 2013-ban összesen 109 000., ebből 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett GUESS-kutatás alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.
Még mindig a nemzetközi átlag felett vagyunk
Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött.
A magyarországi hallgatók vállalkozói kedve 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói kedv, ami 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza.
A soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaink szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka lehet, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – gondolok is főként a vállalkozás-oktatással kapcsolatos tárgyakra – nem változott érdemben.
Minden területen visszaesett a vállalkozói szellem
A tanulmányok befejezését követő vállalkozásindítási kedv csökkenése független a képzési területtől. Az öt éves távlati terveket figyelve ugyanakkor már optimistábban látják a vállalkozás valószínűségét a hallgatók, ám nyílik az olló a képzési területek között: a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi, vagy társadalomtudományi területen tanulóké.
Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozás iránt, és a magabiztosságukat is növelheti, másrészt körükben gyakoribb, hogy tervezetten készülnek a családi vállalkozás átvételére.
Az EU tagállamainak átlagában a KKV-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nem csak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett. 
