Az év első felében az adóhatóság munkatársai 16 540 esetben folytattak le kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékokkal kapcsolatos ellenőrzést, és több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tártak fel – írja a feketelista.hu.
Célkeresztben a munkaerő-kölcsönzők
Tavaly a revizorok egész évben valamivel több mint 20 milliárd forint járulékkülönbözetet állapítottak meg, 2012 óta ez volt a legnagyobb összeg. Az eddigi adatok alapján várható, hogy az idei feltárás a tavalyit is meghaladja. Az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 ezer forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkora összeget (410 ezer), mint a múlt év azonos időszakában.
Az adóhatóság indokolt esetben az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyilvántartási napra lezárhatja, illetve, üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén, üzletzárást helyettesítő bírságot állapít meg. Ennek összege magánszemély esetében 200 ezer forint, egyéb adózónál pedig 500 ezer forint.
Az adóhatóság újabb tevékenységi körökre terjesztette ki a szigorúbb ellenőrzést. Fokozott figyelmet fordít például a munkaerő-kölcsönző cégekre, jellemzően a takarító, karbantartó és vagyonvédelmi vállalkozásokra. Az adóellenőrök tapasztalatai szerint a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság cégeinél „felejtik” el leggyakrabban bejelenteni az alkalmazottat. Az adóhatóság a mezőgazdasági idénymunkákkal kapcsolatosan felhívja a figyelmet: elég ugyan, ha a felek csak szóban állapodnak meg, de a foglalkoztatást a munkáltatónak akkor is be kell jelentenie az adóhatóságnál. Az idénymunka után munkavállalóként napi 500 forint közterhet kell leróni.
|
| Munkához szokott |
Jogtalan előnyök
A kimondottan foglalkoztatásra irányuló célzott ellenőrzések során az adóhatóság 2012 és 2016 első féléve között vizsgált esetek 42 százalékában (21 393 cégnél) tárt fel szabálytalanságot – összegzi a feketelista.hu. Az utóbbi időben sokat javított a helyzeten az online pénztárgépek kötelező alkalmazása. Elemzők szerint jórészt ennek köszönhető, hogy a „feketemunka” nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított aránya a korábban becsült 30 százalékról napjainkra 20-22 százalékra csökkent. Ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Összességében tisztul, fehéredik a gazdaság.
A munkavállalókat feketén foglalkoztató vállalkozások jogtalanul jutnak versenyelőnyhöz. A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót is hátrányok érik, hiszen ilyen esetben veszélybe kerülhet nyugdíjellátása, táppénz-jogosultsága, sőt akár hitelfelvételét is elutasíthatja a pénzintézet, mivel jövedelmét nem tudja hiteles forrásokkal igazolni. A törvény a bejelentést elmulasztót kizárja a közbeszerzési eljárásokból, és nem részesülhet költségvetési támogatásban - hívja fel a figyelmet a fektelista.
Az adóhatóság nyilvánosságra hozott listája szerint az elmúlt öt évben (2016 utolsó negyedévét nem számítva) összesen 6303 cég került fel a „szégyentáblára”. Olyanok, akik többször elmulasztották alkalmazottjaik bejelentését.
A legtöbb feketén foglalkoztatót, 790-et ugyan Pest megyében leplezték le, ám a megye gazdasági súlyát figyelembe véve nem tartozik a „legfertőzöttebb” régiók közé. Annál inkább Borsod-Abaúj, ahol 357 cég ismételten „elfelejtette” bejelenteni az alkalmazottat. Az is megállapítható, hogy a listán szereplő cégek legtöbbje a gazdaságilag gyengébb megyékben működik. Szabolcs-Szatmár-Beregből 321, Bács-Kiskunból 332, Hajdú-Bihar megyéből 315 cég neve található az adóhatóság „pellengérén”. A legkevesebbszer Vas megyei (77) és Somogy megyei (84) társaságok neve olvasható.
A nagyobb gazdasági súllyal szereplő városok közül a fővárost külön kell kezelni. Budapesti cégek nevét és adatait, bejelentési kötelezettség többszöri elmulasztása miatt 1899 esetben tette ki a NAV a honlapjára. A vidéki városok közül debreceni és miskolci cégek neve szerepel a leggyakrabban a listán; 172-szer, illetve 170-szer. Szegedről 141, Győrből 115, Nyíregyházáról 111, Pécsről 103 társaságot sújtott nyilvános megrovásával az adóhatóság. A legkevesebb szabálytalansággal Kaposváron, illetve Tatabányán találkoztak az adóellenőrök; előbbinél 31, utóbbi esetnél 29 cég esetében kellett a törvény előírásának megfelelően nyilvánosságra hozni mulasztásaikat.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
