A magyar építőipar 2006-tól 2013 elejéig elveszítette piacának 45 százalékát, s bár az idén az alacsony bázishoz képest akár 10 százalékos is lehet a növekedés, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a szakma még nem lehet bizonyos abban, hogyan folytatódik a bővülés.
Tolnay Tibor elmondta: az építőipar 2006-ban még 2 360 milliárd forintnyi értéket állított elő, ez a múlt évben már csak 1616 milliárd forint volt. A bruttó hazai termékhez (GDP) mérten 5,1 százalékról 3,7 százalékra esett a teljesítmény. Tolnay Tibor szerint az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanakkor a 8,2 százalékos arányról 6,3 százalékra csökkent nemzetgazdasági szinten.
Csak néhány területről rendelhetnek
A elnök szerint az idei növekedést az magyarázza, hogy a most záruló uniós költségvetési időszak utolsó évében a felhalmozódott források több építést generáltak. Ezek zöme azonban infrastrukturális jellegű, és kevésbé érinti az épületeket létrehozó magasépítést.
A kormány a következő, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra 7500 milliárd forint támogatással számol, amelynek 60 százalékát szándékozik gazdaságfejlesztésre fordítani. Hogy ebből mennyi lesz az építés, azt Tolnay Tibor szerint ma még becsülni sem lehet. Úgy vélte, jövőre a magánszférából a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom megrendeléseire számíthat az ágazat. Nem vigasztaló, de az európai prognózis szerint is csak 1-2 százalékkal nő az építőipar a következő három évben - tette hozzá.
Az elnök elmondta, hogy az építőipart is érinti a tervezett duális szakképzés, amelynek keretében a szakmunkástanulókat a gyakorlati ismeretekre a munkahelyeken képezik ki. Szerinte ez csak látszólag új, hiszen a korábbi rendszerben a nagyvállalatok működtettek tanműhelyeket, s például a harmadikos kőművesek már brigádban dolgoztak. Ma azonban a tipikus fővállalkozó cég egyáltalán nem foglalkoztat fizikai munkásokat, a tényleges építést alvállalkozók végzik. Így a fővállalkozó eleve alkalmatlan a képzésre, az alvállalkozók pedig általában kisebb társaságok, amelyeknek sem pénzük, sem apparátusuk nincs erre.
Tolnay Tibor a legfőbb problémának a rendelkezésre álló képzett munkaerő szempontjából azt tartja, hogy aki keresett szakmával rendelkezett és mobil volt, az már egyéni munkavállalóként elhagyta az országot. Ha most varázsütésre beütne az építőipari konjunktúra, nem lenne kivel építkezni - szögezte le.
Nem csak a paneleket kellene rendbe hozni
Az elnök szerint az építőipari export előtt több akadály is van, részint a tevékenység sajátossága miatt, hiszen az épületet a helyszínen kell felépíteni. A helyi viszonyok ismeretének hiánya, az ottani bér- és egyéb előírások gyorsan elviszik a remélt hasznot. Európán kívül pedig - például Észak-Afrikában - az ázsiai munkaerő a jellemző, azt megszerezni, majd velük minőségi munkát végeztetni annyi tanulópénzbe kerül, amennyit egy magyar cég nem tud megengedni magának - mondta.
A szakma üdvözli a nemrég bejelentett 500 milliárd forintos panelfelújítási programot, de Tolnay Tibor szerint ennél mennyiségben és energiamegtakarításban többet jelentene a családi házak rendbehozatala. Különösen előnyös lenne, ha a kis- és mikrovállalkozások itt juthatnának munkához.
Tervezőirodák húzhatják le a rolót
Az MNB növekedési hitelprogramját az ÉVOSZ elnöke valóban kedvezőnek nevezte, de megjegyezte, hogy sok építőipari cég nem tudja felvenni a hitelt, hiszen nincs megrendelése.
Tolnay Tibor kitért a kormány októberi határozatára, amely kizárólag azokat a mérnököket engedné a komolyabb uniós beruházások közelébe, akik egy állami szervezetbe tömörülnének. Jelezte: az építőipari szakmai szervezet a Magyar Mérnöki Kamarával és más társszervezetekkel is próbált választ kapni ennek az indokára, eddig hasztalanul. Mint mondta, ha az állam alapít tervezőcégeket, és csak velük dolgoztat, akkor a piacon tevékenykedő tervező cégek lehúzhatják a rolót.
Ha így megy tovább, lasszóval kell kőműveseket fogni
Egyre nehezebb a szakemberképzés, egyre kevesebb a szakember.
Megvan az első állam, amely átfordult.
