Három másodpercenként öl a cigi

A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős - áll a Magyar Kardiológusok Társaságának közleményében.

Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT),a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) és egyéb orvosi társaságok összefogásának elsődleges célja, hogy felhívja a lakosság, az orvosok és a törvényhozók figyelmét az oly sokakat érintő káros szenvedély veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére, s arra, hogy a korunk pestisének tartott dohányzás okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait, amennyiben nem teszünk ellene. Ma van a „Ne gyújts rá!” Világnapja.

A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért felelős. A koszorúér betegségek mintegy 30%-az írható a dohányzás számlájára - írja a közlemény.

A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12%-a mondható dohányosnak. A legnagyobb gond az, hogy a fertilis, szülő korban lévő fiatal 18-30 éves nők 42%-a dohányzik rendszeresen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély ártalmaira – mondta Dr. Merkely Béla az MKT elnöke.

November harmadik csütörtökje – Füstmentes világnap A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.

Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módon a világranglista élmezőnyében van. A felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. A személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat - tette hozzá.  Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat" - az Egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát - füstölők el évente. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig 10-ből 4-en szeretnének leszokni a felmérések szerint Ha ez az elszomorító tendencia tovább folytatódik, akkor 2030-ra könnyen előfordulhat az, hogy nem 3, hanem 10 millió ember életét fogja követelni a dohányzás.

Hogy a fenti lesújtó adatokban érezhető javulás történjen, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság más orvosi társaságokkal együtt már évek óta közösen igyekszik a dohányzás káros hatásaira és az elhagyása esetén várható előnyökre felhívni a lakosság valamint az ország mindenkori vezetésének figyelmét. A közlemény szerint az együttműködő orvosszakmai szervezetek a jelenleginél lényegesen szigorúbb jogi szabályozás, a zárt közterületi (éttermek, bárok is többek között) dohányzás teljes tiltásának bevezetésében látják a helyzet javulásának az esélyét. Véleményük szerint a dohányzás radikálisabb visszaszorításával a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kialakulása ugyanis érezhetően csökkenne.

A fentiek mellett számos más társadalmi és civil szervezet igyekszik már évek óta meggyőzni a politikai döntéshozókat egy dohányfüstmentes törvény bevezetésének jótékony társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásairól. Egy ilyen, a dohányzást hatékonyan visszaszorítani képes jogszabály megalkotása azonban még várat magára. Hazánk ugyan már 2004-ben aláírta az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenőrzési keretegyezményét és ennek következtében elkötelezte magát a dohányzás betiltására a zárt munkahelyeken és közterületeken, azonban ezek megvalósítása ezidáig nem történt meg. A számítások szerint az azóta eltelt időszakban közel 170 ezer ember veszítette életét a káros szenvedély következtében, és a dohányzás okozta költségek évente meghaladják a 400 milliárd forintot.

A fővárosban már tapasztalható némi javulás a városvezetés dohányzás visszaszorítására irányuló elkötelezettségét illetően. A budapesti aluljárókban való dohányzást idén augusztus 5-től betiltó rendelkezés jó kezdeményezésnek tekinthető, az MKT, és a MTT reméli, hogy ez csak egy kezdeti lépés a pozitív változások irányába és a közeljövőben további intézkedések is várhatóak. Ahhoz azonban, hogy a hazai dohányzásellenes szabályozás az uniós szintet megközelítse még nagyon sok teendőnk van. Eddig 12 tagállam vezetett be átfogó törvényeket a dohányzás háttérbe szorítása céljából, tiltotta meg a zárt közterületeken a dohányzást és az eredmények őket igazolják: ezekben az országokban 1-2 év alatt érezhetően, csökkent a szívrohamok száma (Franciaországban 15, Olaszországban 11,2, míg Skóciában 17 százalékkal) - írja a közlemény.

A kérdés önmagától adódik, vajon hazánk mikor jut el arra a pontra, hogy fontosnak érezze a füstmentes törvény bevezetését és mikor veszi komolyan, hogy nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok egészsége is veszélyben van. Nem beszélve arról, hogy a dohányzás szinte minden területen hatalmas kiesésekkel jár. Nemcsak a szenvedélybetegnek és családjának, hanem magának a társadalomnak, sőt az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz.

Való igaz, hogy a dohányzók számának csökkentése nem csak a kormányzat, hanem az egyén felelőssége is. Érdemes letenni a cigarettát, hiszen már egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30%-kal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év után a szívinfarktus, 5 év után pedig a tüdőrák rizikója a felére csökken.

Privátbankár