| Fodrászok, villamosmérnökök és felszolgálók válaszoltak a Profession.hu kérdéseire, majd az azonos munkát végző budapesti és vidéki interjúalanyokat párokba rendezve rajzolódott ki az aktuális helyzet. A válaszadók saját életükre vonatkozóan adták meg az adatokat, neveik az anonimitás érdekében nem valósak. |
Jelentős volt a különbség a budapesti pincér és pultosként dolgozó Lajos, valamint a szeghalmi kávézóban felszolgáló, Eszter jövedelme között is: míg Lajos jövedelme havi szinten nettó 150 ezer forint, addig vidéki kollégája, Eszter alig 80 ezer forintot keres.
Mi a helyzet a fodrászokkal?
Virág jó néhány év szakmai tapasztalattal a háta mögött Monoron dolgozik fodrászként és átlagosan 225 ezer forintot keres egy hónapban. Gábor a főváros egyik külső kerületében ugyanez a munkája, amivel akár 300-400 ezer forintos jövedelemre is szert tesz.
Már Monor és Budapest külső kerülete között is nagy a bevételek közötti különbség, ami Gábor szerint tovább nő a belvároshoz képest, az ott kialakítható magasabb szolgáltatási díjaknak köszönhetően. Ezzel szemben a külső kerültekben, ahol például Gábor is dolgozik, nagyon ritkán fordulnak meg külföldi vendégek, tehát csak alacsonyabb áron, kisebb bevételt generálva működhetnek.
Villamosmérnökként mindegy
Meglepő módon vannak azonban olyan szakmák is, ahol szinte alig tapasztalható eltérés a jövedelemben Budapest és vidék között, ilyen például a villamosmérnöki pálya. Az általunk megkérdezett fővárosban dolgozó pályakezdő Tibor 25 éves, egy éve diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen és havonta 210 ezer forintot keres. László szintén 25 éves, fél évvel korábban végzett, mint Tibor ugyanazon a szakon és utána Kecskeméten sikerült elhelyezkednie, így havonta nettó 200 ezer forint a fizetése.
Mit jelent ez órabérben?
Tovább árnyalja a képet, hogy ki hány órát dolgozik a fizetésért. A budapesti fodrász, Gábor és monori kollégája, Virág is heti 40 órát dolgozik, Virág órabérre vetített jövedelme 1340 forint, ezzel szemben Gáboré 1875 forint.
A pincérek órabére között szintén nagy különbség tapasztalható. Lajos a fővárosban 800 forintot keres óránként és egy héten átlagosan 45 órát dolgozik. Ezzel szemben Eszternek Szeghalmon, egy héten 44 órát kell átlagosan ledolgoznia, de ő csak 450 forintot kap ezért óránként.
A megkérdezett villamosmérnökök kevésbé hajlamosan túlórázni. Tibor Budapesten a kötelezően előírt heti 40 órában el tudja végezni a munkáját és ezért óránként 1312 forintot visz haza. Lajos Kecskeméten minden nap nagyjából egy fél órával hosszabbítja meg a hivatalos 8 órát és így 1160 forintot keres óránként.
Drága életünk
Az interjúkból az is kiderült, hogy Budapesten ugyan általában jobban lehet keresni, de élni is drágább. A két villamosmérnök válaszaiból kiderült, hogy László Kecskeméten kevesebb pénzből is boldogul. Tibor többet költ utazásra, annak ellenére, hogy Budapesten él és dolgozik, szemben Lászlóval, aki Újhartyánból jár be Kecskemétre minden nap. A rezsire és élelmiszerre szintén Tibor áldoz többet a fővárosban.
A felszolgálóknál érdekes eltérés tapasztalható. Eszter többet költ rezsire Szeghalmon, mint Lajos Budapesten, de ha az albérleti díjakat is hozzávesszük, akkor látható, hogy összességében továbbra is Budapesten drágább a lakhatás, ahogyan az élelmiszer is.
A két fodrász válaszából kiderül, hogy utazásra és szórakozásra egyikük sem áldoz a havi jövedeleméből, Gábornak Budapesten viszont többe kerül a bevásárlás, míg Virág Monoron többet költ rezsire.
Összességében tehát elmondható, hogy a megkérdezettek órabérre is átszámolt jövedelme markáns különbségeket mutat attól függően, hogy az adott szakember Budapesten vagy vidéken végzi a munkáját, de jelentős a különbség a megélhetésre fordított összegekben is. Az azonban sajnos egységesen elmondható, hogy függetlenül a megkérdezettek szakmájától és földrajzi helyétől, megtakarításra egyiküknek sincs lehetősége.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
