Itt vannak a számok: ennyien dolgoznak és ennyi magyarnak nincs munkája

Az egy évvel korábbihoz képest:

• A foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal magasabb, 4 millió 265 ezer fő volt. Az összességében 116 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 49 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 52 ezer fővel bővült, miközben külföldi telephelyen 15 ezer fővel dolgoztak többen.
• ŸA foglalkoztatottak közül 4 millió 228 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 64,8 százalékra emelkedett.
• ŸA 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal, 2 millió 297 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal, 71,3 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,5 százalékkal, 1 millió 931 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2 százalékponttal, 58,4 százalékra javult.
• ŸA 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 293 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 26,7 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 81,3 százalékra, utóbbiaké 3,8 százalékponttal, 46,4 százalékra.
• ŸA 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 69,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,9, a nőknél 62,8 százalék.
• Ÿ  A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 3,8, illetve 3,7 százalékponttal – Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.  A foglalkoztatási ráta Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (69,0 százalék), Észak-Magyarországon pedig – a kiemelkedő növekedés ellenére – a legalacsonyabb (59,9 százalék).

6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 39 ezer fővel, 293 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 6,4 százalékra csökkent.

Az egy évvel korábbihoz képest:

• A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 21 ezer fővel, 152 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1 százalékponttal, 6,1 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 18 ezer fővel, 141 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 6,7 százalékra mérséklődött.
• A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,9 százalékponttal, 16,7 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,6 százalékponttal, 5,6 százalékra, utóbbiaké 1,0 százalékponttal, 5,4 százalékra.
• A munkanélküliség átlagos időtartama 18,9 hónapról 19,3 hónapra nőtt; a munkanélküliek 49,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
• A munkanélküliség – Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik statisztikai régióban csökkent. Nyugat-Dunántúlon 1,3 százalékponttal alacsonyabb, 3,2 százalékos volt a ráta, míg Észak-Alföldön az 1,3 százalékpontos javulás ellenére is 10,2 százalékos a munkanélküliség. Összességében a legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkező régió közötti különbség nem változott, 7,0 százalékpont.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. szeptember végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 10,1 százalékkal, 342 ezer főre csökkent.