Januártól járadékot kapnak a rokkantak

A Népszabadság információi szerint nem lesz pénz az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére, de még az ágazatot terhelő adó- és járuléknövekedés ellensúlyozására sem, ez utóbbihoz a legóvatosabb szakértői becslések szerint is legalább 70 milliárd forint volna szükség.

Az egészségügyi költségvetés alapján a háziorvosok lényegében egy fillérrel sem kapnak többet, mint amennyi az idén elkölthető 81 milliárd forint volt. A kórházi és a járóbeteg-kassza mintegy 56 milliárd többlettel számolhat, az idei 561,7 milliárd forintos kiadással összevetve. Néhány százmillióval nő a mentésre-betegszállításra fordítható keret, de a Népszabadság más forrásokból úgy tudja: a mentők például jövőre egyetlen új mentőautó beszerzésére kapnak forrást, miközben több mint száz vár leselejtezésre. Ha a parlament is jóváhagyja a kormány javaslatát, akkor jövőre 1746,6 milliárd forint bevétellel és 1759,6 milliárd forint kiadással, vagyis 13 milliárd forint hiánnyal számolhat az Egészségbiztosítási Alap.

Papíron ugyan mintegy 300 milliárd forinttal több pénz lesz a kasszában az ideihez képest, a gyakorlatban viszont ez nem többlet, hanem az alapba – profiltisztítás címen – áttett rokkantsági ellátásokra fordítandó összeg. A tervek szerint a rokkantsági ellátásokat a jövőben a táppénz módjára ebből az alapból finanszírozzák. Az ellátottak a nyugdíjkorhatár elérése után sem nyugdíjat, hanem ezt a járadékot kapják.

A kormány jövőre két százalékkal emeli az áfát és egy százalékkal az egyéni egészségügyi hozzájárulást, valamint pluszadóval terheli a balesetbiztosítókat. A jövőben a felelősségbiztosítónak kell megtérítenie a balesetet okozók egészségügyi ellátását is, e jogcímen 27 milliárdos bevételre számít a kormány. További 30 milliárdot várnak a népegészségügyi termékadóból. A bevételi oldalon összességében 130 milliárdos járuléktöbblettel számolnak, ám a központi költésből állami hozzájárulásként már jóval kisebb, az idei 636,9 milliárddal szemben csak 446 milliárd forintot juttatnak az egészségügynek.

A különbséget szakértők azzal magyarázzák, hogy a kormány megpróbálja saját lábára állítani az E-Alapot. Ebben azonban a költségvetés készítői nem elég következetesek, mert a rokkantnyugdíjak átsorolásával több tízmilliárddal kisebb összeget csoportosítanak át aNyugdíjbiztosítási Alapból, mint amennyibe a járadékok kifizetéséhez szükség lesz. És változatlanul az E-Alapból fizetik a gyermekgondozási díj több mint 91 milliárdját és e kifizetések nyugdíjjárulékát is, ami további 22 milliárd forintot jelent.