|
| Az Audi-gyár. |
Hiány és népszerűség
A Hay Group globális menedzsment tanácsadó cég által végzett kutatásában részt vevő vállalatok szinte mindegyike mérnökhiánnyal küzd. Leginkább minőségügyi, villamos, illetve folyamat – és gyártómérnökök után folyik hajtóvadászat. Legnépszerűbbek, és egyben a legkeresettebbek a minőségügyi mérnökök, annak ellenére is, hogy a cégek 91 százalékának van ilyen munkakörű alkalmazottja. Legrosszabb helyzetben az építőmérnökök vannak, akiket elenyésző számban alkalmaznak, de esetükben a munkaerőhiány is elenyésző.
A bajok forrása: minőség helyett mennyiség?
A legnagyobb problémát a vállalatok fele a felsőoktatás színvonalában látja – állapítja meg Bán Zoltán, a Hay Group szenior tanácsadója. A 2011-ben elvégzett felméréssel szemben, amikor a hiány okának a kevés végzett mérnököt jelölték meg, mára a legnagyobb problémát az oktatás elégtelen színvonala, a releváns szaktudással rendelkező mérnök szakember gárda hiánya jelenti. Ugyancsak az oktatáshoz kötődik a nyelvtudás hiánya, ami a válaszadók 70 százaléka szerint jelent a gondot.
Mi kell a mérnöknek?
A mérnökök motiválásának legjobb eszköze a karrierút és a fejlődési lehetőségek biztosítása – a résztvevő vállalatok 72 százaléka ért ebben egyet. Ennek ellenére csupán a cégek egyharmadánál létezik kidolgozott életpálya-modell. A kilépők fele éppen a fejlődési lehetőségek hiányát jelölte meg felmondása okaként.
A cégek szerint leginkább kihívást jelentő projektekkel lehet motiválni a mérnököket. A vállalatok 65 százaléka azonban úgy gondolja, hogy bizonyos szenioritás felett nem tudnak megfelelő szakmai kihívásokat biztosítani számukra. Ez ugyanis csak bizonyos vállalat méret felett valósítható meg. Ezért a multinacionális vállalatok versenyelőnyt élvezhetnek, hiszen a nemzetközi karrier lehetőségét is felvillanthatják a mérnökök előtt.
Bérek
A cégek mindössze 30 százaléka alkalmaz eltérő bérpolitikát a mérnökök javadalmazása esetében.
Ennél is kritikusabb a helyzet a mérnökök teljesítményének ösztönzésére rendkívül hatékony bónuszpolitika esetében, amit a vállalatok egynegyedénél egyáltalán nem alkalmaznak.
Különösen az eseti bónusz, illetve a projekt alapú bónusz program alacsony népszerűsége mutat rá egy kritikus hiányosságra a mérnöki pozíciók hazai javadalmazásában.
Ahol nincs lehetőség projekt alapú vagy külön bónuszprogram létrehozására, ott az egyénre szabott, a munkavállaló saját céljain alapuló, átlátható bónuszrendszer kialakítása célszerű, hogy a munkavállalók motivációját minden életciklusban fenntartsák - derül ki a felmérésből.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
