|
| Theresa May brit miniszterelnök és férje elhagyják a Konzervatív Párt központját Londonban. Fotó: EPA / Facundo Arrizabalaga |
A The Guardian című baloldali brit napilap név nélkül nyilatkozó EU-forrásokat idézve azt írta: a brit kormány a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon "szép csendben" elfogadta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik 2019. március 29-éig, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig Nagy-Britanniába érkeznek, garantáltan a jelenlegivel azonos, teljes körű jogosultságok mellett települhessenek le és vállalhassanak munkát.
A lap szerint az ennél korábbi határnap megállapítását célzó szándékokat "elsöpörték" a külföldi EU-munkaerő beáramlásának "összeomlását" jelző friss statisztikák.
Már nem olyan vonzó?
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet érdekképviseleti és felügyeleti hatósága (Nursing and Midwifery Council, NMC) e héten ismertetett átfogó felmérésében kimutatta, hogy a szeptemberrel zárult egy évben alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába, 89 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban.
Mindeközben az NMC nyilvántartásából a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 4067 EU-munkavállaló került ki, 67 százalékkal több, mint egy éve.
A statisztikák győzték meg
A brit emberierőforrás-menedzserek legnagyobb szakmai szövetsége, a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett brit cégek 27 százaléka arról számolt be, hogy az alkalmazásukban álló külföldi EU-munkavállalók távozásukat fontolgatják.
A szombati The Guardian által idézett magas beosztású EU-források szerint e folyamatok győzték meg a brit tárgyalóküldöttséget annak a brüsszeli érvelésnek az elfogadásáról, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságából hátralévő időszak végéig nem alkalmazhat diszkriminatív intézkedéseket más uniós tagországok állampolgáraival szemben.
Milyen jogosultságokról van szó?
A brit kormány június végén ismertetett, hivatalosan jelenleg is érvényes javaslatcsomagja szerint azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, "letelepedett" státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
London később kívánja meghatározni azt a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. A júniusban közzétett javaslatcsomag szerint ez a határnap nem lehet korábbi, mint 2017. március 29., amikor Theresa May miniszterelnök bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását, hivatalosan elindítva a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető, alapesetben két évig tartó folyamatot, és nem lehet későbbi a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjánál, vagyis 2019. március 29-énél.
Képtelenség
A kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium szóvivője "képtelenségnek" nevezte a The Guardian szombati cikkében foglaltakat, kijelentve: a határnapot az EU-val folyó tárgyalásokon jelölik majd ki, de továbbra is érvényes az az álláspont, hogy ez a nap az 50. cikk aktiválása és brit EU-tagság megszűnése közötti időszakban lesz.
A Jammertal Borbirtok tulajdonosával, dr. Szűcs Róberttel beszélgettünk. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
