Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a bérnövekedési ütem áprilisi csökkenését jelentősen befolyásolja, hogy a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami torzítja, lefelé húzza az átlagot. Áprilisban 2,5 százalékra lassult a bruttó bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal estek vissza - idézte a Központi Statisztikai Hivatal adatait az elemző. Számítása szerint a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek.
Hozzátette, hogy az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. A közfoglalkoztatás mellett ez is lefelé húzza az átlagot.
Az elemző szerint a bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalékos inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél - fejtette ki Suppan Gergely.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a közszféra adatai húzták le a bérnövekedési ütemet. Gőzerővel folyik a közmunkások alkalmazása, és mivel az ő bérük az átlagnál alacsonyabb, ez lehúzza a statisztikai átlagot - fejtette ki az szakértő. Hozzátette, hogy a versenyszektorban a vártnak megfelelően alakult az adat, itt 7,6 százalékkal nőttek a rendszeres keresetek áprilisban.
Az Erste elemzője szerint ez a tendencia várhatóan a következő hónapokban is megmarad. A közmunkások alkalmazása továbbra is lefelé húzza majd a közszféra béradatait, ugyanakkor a versenyszférában viszonylag magas bérindexek láthatók majd. Utóbbiban benne van az elvárt béremelés, illetve a minimálbér emelés hatása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén azt emelte ki értékelésében, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.
Magyar átlagfizetés: a közmunkások miatt homályos a kép
Az elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint is a közfoglalkoztatás súlyának növekedése húzta lefelé a bérek növekedését áprilisban. Egyre több közmunkást alkalmaznak, és mivel az ő bérük jóval alacsonyabb az átlagnál, így bérük lehúzza a statisztikai átlagot. A nettó bérek áprilisban 0,2 százalékkal csökkentek,a mely a reálbérek 5,6 százalékos visszaeséséhez vezetett.
Egy különleges törvényt is újra kell gondolni. 
