Magyar egészségügy: az orvosok borúlátóbbak, mint a betegek

Az idei eredmények alapján a leginkább szembetűnő, hogy a lakosság sokkal jobbnak látja az egészségügy helyzetét, mint a benne dolgozó orvosok. Míg a lakosság szinte pontosan ugyanúgy bízik az egészségügyben, mint 2002-ben, addig az orvosok körében jelentősen csökkent a bizalom az elmúlt nyolc évben a teljes egészségügy iránt.

Különösen a háziorvosok véleménye romlott jelentősen az utóbbi években, ők kifejezetten borúsan látják saját helyzetüket. Véleményük szerint az elkövetkező néhány évben nem is várható ebben javulás. A szakorvosok véleménye kevésbé lesújtó, azonban ők is azt tapasztalják, hogy egyre inkább romlik a helyzetük. Abban is hasonlóan vélekednek a háziorvosokhoz, hogy ők sem várnak jelentős javulást a következő néhány évben.

„Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az orvosok az egyre romló körülmények között mégis fenntartják a betegellátás eddigi színvonalát, ezért a lakosság bizalma nem csökkent az egészségügy iránt. Abban mind az orvosok, mind pedig a lakosság egyetért, hogy néhány évig nem sokat fog javulni az egészségügy helyzete, de egyöntetűen azt várják, hogy öt év múlva már jobb körülmények között folyik majd az egészségügyi ellátás” – mondta el dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója.

„A háziorvosok elsősorban azt kritizálják, hogy az eddig is alulfinanszírozott alapellátás helyzete nem javul, reálértéken csökkennek a bevételeik. A szakorvosoknál elsődleges probléma a fizetések, bérek és a kórházi finanszírozás változatlanul alacsony szintje, valamint a szakemberhiány, az orvosok külföldi munkavállalása” – elemezte tovább a helyzetet Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Mindemellett az orvosok több kedvező változást hallottak az egészségüggyel kapcsolatban, mint kedvezőtlent. A konszolidáció, az életpálya modell, a szerkezeti átalakítás, a betegutak szabályozása, a csökkenő adminisztráció és a mentőszolgálat megerősítése kapta a legtöbb pozitív visszajelzést. Kedvezőtlen változásként az alacsony béreket és finanszírozást, a megszorításokat és az orvosok elvándorlását említették.

A lakosság körében a legtöbbet említett pozitív változás a kórházaknak juttatott többlet pénz volt, emellett a mentők korszerűsítését, a háziorvosok kompetenciájának növelését, a pszichiátriai kezelés javulását és az egészségügy átszervezését említették kedvező hírként. Kedvezőtlen változásként értékelték a válaszadók az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését, a szabad orvosválasztás fizetőssé tételét, a további megszorításokat, a túlterhelt orvosokat, valamint a kórházbezárásokat.

A patikaliberalizáció és a súlyponti kórházak megszüntetése, valamint a növekvő állami szerepvállalás teljes mértékben ellentmondásos megítélésű mind a lakosság, mind az orvosok körében. A válaszadók kedvező és kedvezőtlen megítéléssel egyaránt illették ezeket a témákat.

Az egészségügy helyzetének megítéléséhez hasonlóan az egészségügyi kormányzat megítélése is jobb a lakosság, mint az orvosok körében. A lakosság 44 százaléka szerint jó vagy megfelelő munkát végez, 40 százaléka szerint végez rossz munkát. 16 százalékuk nem válaszolt. A megkérdezett orvosok 36 százaléka szerint jó vagy megfelelő munkát végez az egészségügyi kormányzat, 52 százalékuk szerint rosszat, 12 százalékuk pedig nem válaszolt. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy az egészségügyi kormányzat megítélése az utóbbi években ennél csak rosszabb volt - olvasható a a GfK Hungária és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. közös felmérésében.

Privátbankár