Óriási hiányszakma: hova lettek az építőipari szakmunkások?

Az ÉVOSZ októberben felmérést készített 400 cég megkeresésével az építőipari szakképzés helyzetének és a cégek közreműködésének értékeléséhez. A szövetség hétfői közleménye szerint a válaszadó cégek háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelés-állomány ellenére nincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem felét; legtöbben a kőműves, ács, bádogos, burkoló, asztalos, vasbetonszerelő, központi fűtés szerelő, villanyszerelő, valamint az épület- és szerkezetlakatos szakmát jelölték meg.

Munkaerő-felvétel esetén a vállalkozások többségénél előnyt élveznek a gyakorlattal már rendelkező szakmunkások, ezek felénél inkább a fiatalabb korosztályt választják.

Az elemzés szerint a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben részt vevő szakmunkást csak a cégek 25 százaléka tekinti lehetséges új munkaerőnek. Ennek indoka egyrészt az, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének minősítik a cégek, másrészt elméleti tudásuk közepes szintű. Motiváltságuk is alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.

Miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri, a válaszadóknak csak 16 százaléka vesz részt aktívan a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. A részvételi hajlandóság elsősorban a bonyolult adminisztráció, illetve a jogi és pénzügyi feltételek nem kellő ismerete miatt alacsony.

A válaszadók egyharmada jelezte, hogy részt vennének a gyakorlati képzésben, de jelentkező hiányában nem tudják ezt megtenni. Azon vállalkozások, amelyek vállalják a gyakorlati képzést, átlagosan 3-4 szakmunkástanulót foglalkoztatnak. A képzés főleg a kőműves, ács, asztalos, festő szakmákban folyik. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a cégek 75 százaléka nem vesz részt az építőipari szakmák pályaválasztók körében történő népszerűsítésben.