Semmi értelme sincs tömni magunkba a jódot!

A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa az orvostkeresek.hu tájékoztatójában.

Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több, mint 6000 esetet ismerünk. Tragédia a tragédiában, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben – olvasható a professzor ismertetése a közleményben. 

Hogyan segíthet a jódpótlás?

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A kálium-jodid szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ. 

A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. A jelenlegi helyzetben hazánkban kiegészítő jódpótlásra ez okból jelenleg nincs szükség – hangsúlyozza a közlemény.

Prof. Balázs Csaba elmondása szerint a kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó.

Nem csak értelmetken, káros is lehet

A kálium-jodid  alkalmazása – amennyiben szükséges - nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1-2 napig tanácsos, később már értelmetlen.

Pajzsmirigy betegség - pl. Basedow-kór vagy gyulladás - esetén a kálium-jodid  nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet – hívja fel a figyelmet a professzor. Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigy működés esetén a kálium-jodid nem indokolt

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kálium-jodid alkalmazása jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent jelenleg védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát. A jodid ugyanis fokozza az autoimmun gyulladást, mind fokozott, mind csökkent működést is kiválthat. Terhesek számára sem célszerű magas dózisú jódtablettát szedni – olvasható az orvostkeresek.hu összeállításában.

Privátbankár