A Magyar Állam által forgalomba hozott, a fogyasztói árindex-változáshoz kötött változó kamatozású államkötvény. A kamatbázis megegyezik a kamat megállapítás évének júniusa és az azt megelőző év júniusa közötti időszakra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével. Az első kamatperiódus (2011. augusztus 11. napjától 2012. augusztus 11. napjáig terjedő időszak) esetében a kamatbázis mértéke 3,5% p.a., azaz évi három egész öt tized százalék. A kamatprémium mértéke 3% p.a., azaz évi három százalék. Az első kamatperiódus (2011. augusztus11. napjától 2012. augusztus 11. napjáig terjedő időszak) esetében a kamat mértéke 6,5% p.a., azaz évi hat egész öt tized százalék. A névérték visszafizetése a lejáratkor, egy összegben esedékes. Lejárat napja: 2014. augusztus 11.

A Magyar Állam által forgalomba hozott, a fogyasztói árindex-változáshoz kötött változó kamatozású államkötvény. A kamatbázis megegyezik a kamat megállapítás időpontját megelőző év novembere és az azt megelőző év novembere közötti időszakra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével. Az első kamatperiódus (2012. január 11. napjától 2013. január 11. napjáig terjedő időszak) esetében a kamatbázis mértéke 4,3% p.a., azaz évi négy egész három tized százalék. A kamatprémium mértéke 5,00% p.a., azaz évi öt százalék. Az első kamatperiódus (2012. január 11. napjától 2013. január 11. napjáig terjedő időszak) esetében a kamat mértéke 9,3% p.a., azaz évi kilenc egész három tized százalék. A névérték visszafizetése a lejáratkor, egy összegben esedékes. Lejárat napja: 2015. január 11.

A Magyar Állam által forgalomba hozott, a fogyasztói árindex-változáshoz kötött változó kamatozású államkötvénye. A kamatbázis megegyezik a kamat megállapítás évének októbere és az azt megelőző év októbere közötti időszakra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével. Az első kamatperiódus (2011. november 28. napjától 2012. november 28. napjáig terjedő időszak) esetében a kamatbázis mértéke 3,9% p.a., azaz évi három egész kilenc tized százalék. A kamatprémium mértéke 3,5% p.a., azaz évi három egész öt tized százalék. Az első kamatperiódus (2011. november 28. napjától 2012. november 28. napjáig terjedő időszak) esetében a kamat mértéke 7,4% p.a., azaz évi hét egész négy tized százalék. A névérték visszafizetése a lejáratkor, egy összegben esedékes. Lejárat napja: 2016. november 28.

Az értékpapír lejáratáig hátralévő idő, napokban.

A felhalmozott kamat a soron következő esedékes kamatnak - az előző kamatfizetéstől a papír megvásárlásáig jutó időtartamra jutó - időarányos része. A nettó árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó árfolyamból levonjuk a felhalmozott kamatot. A felhalmozott kamatot azért kell a vevőnek megfizetnie az eladó részére, mert a kamatfizetés esedékességekor a teljes kamatperiódusra jutó kamatot az a személy kapja meg, aki éppen a papír tulajdonosa.

Az eladási hozam azt mutatja meg, hogy a befektető mekkora jövedelemhez jut, ha a papírt megtartja a lejáratig. A hozam egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. Számítása során figyelembe vesszük a kezdőtőke átértékelődését is. Nem azonos a kamattal, ami az az összeg, amelyet egy értékpapírra a befizetett tőkén felül fizetnek. A kamat mindig pozitív, a hozam viszont az árfolyamveszteség lehetőségéből következően negatív is lehet.

A vételi hozam azt mutatja meg, hogy a befektető mekkora jövedelemről mond le az eladástól a lejáratig számolva. A hozam egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. Számítása során figyelembe vesszük a kezdőtőke átértékelődését is. Nem azonos a kamattal, ami az az összeg, amelyet egy értékpapírra a befizetett tőkén felül fizetnek. A kamat mindig pozitív, a hozam viszont az árfolyamveszteség lehetőségéből következően negatív is lehet.

Az árfolyamot a kötvény névértékének százalékában határozzák meg. A bruttó árfolyam az értékpapír tényleges ellenértéke, amelyet a vevő megfizet az eladónak. A nettó árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó árfolyamból levonjuk a felhalmozott kamatot. A felhalmozott kamat a soron következő esedékes kamatnak - az előző kamatfizetéstől a papír megvásárlásáig jutó időtartamra jutó - időarányos része. A felhalmozott kamatot azért kell a vevőnek megfizetnie az eladó részére, mert a kamatfizetés esedékességekor a teljes kamatpriódusra jutó kamatot az a személy kapja meg, aki éppen a papír tulajdonosa. A kötvények árfolyamjegyzésekor a vétel/eladás kifejezéseket a forgalmazó szemszögéből kell érteni, azaz az eladási árfolyam jelöli azt az értéket, amelyen a papírt megvásárolhatjuk a forgalmazótól, a vételi árfolyam pedig azt, amelyen el tudjuk adni azt. A 99,11%-os árfolyam azt jelenti, hogy egy 10 000 forint címletű papír ellenértéke 9911 forint.

Az árfolyamot a kötvény névértékének százalékában határozzák meg. A bruttó árfolyam az értékpapír tényleges ellenértéke, amelyet a vevő megfizet az eladónak. A nettó árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó árfolyamból levonjuk a felhalmozott kamatot. A felhalmozott kamat a soron következő esedékes kamatnak - az előző kamatfizetéstől a papír megvásárlásáig jutó időtartamra jutó - időarányos része. A felhalmozott kamatot azért kell a vevőnek megfizetnie az eladó részére, mert a kamatfizetés esedékességekor a teljes kamatpriódusra jutó kamatot az a személy kapja meg, aki éppen a papír tulajdonosa. A kötvények árfolyamjegyzésekor a vétel/eladás kifejezéseket a forgalmazó szemszögéből kell érteni, azaz az eladási árfolyam jelöli azt az értéket, amelyen a papírt megvásárolhatjuk a forgalmazótól, a vételi árfolyam pedig azt, amelyen el tudjuk adni azt. A 99,11%-os árfolyam azt jelenti, hogy egy 10 000 forint címletű papír ellenértéke 9911 forint.

Az árfolyamot a kötvény névértékének százalékában határozzák meg. A bruttó árfolyam az értékpapír tényleges ellenértéke, amelyet a vevő megfizet az eladónak. A nettó árfolyamot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó árfolyamból levonjuk a felhalmozott kamatot. A felhalmozott kamat a soron következő esedékes kamatnak - az előző kamatfizetéstől a papír megvásárlásáig jutó időtartamra jutó - időarányos része. A felhalmozott kamatot azért kell a vevőnek megfizetnie az eladó részére, mert a kamatfizetés esedékességekor a teljes kamatpriódusra jutó kamatot az a személy kapja meg, aki éppen a papír tulajdonosa. A kötvények árfolyamjegyzésekor a vétel/eladás kifejezéseket az ügyfelek szemszögéből kell érteni, azaz a vételi árfolyam jelöli azt az értéket, amelyen a papírt megvásárolhatjuk a forgalmazótól, az eladási árfolyam pedig azt, amelyen el tudjuk adni azt. A 99,11%-os árfolyam azt jelenti, hogy egy 10 000 forint címletű papír ellenértéke 9911 forint.

A lejárat egy szerződésből fakadó kötelezettség, valamilyen jogviszony vége. Értékpapírok esetében a futamidő végét jelenti; az a dátum, amely időpontig a kötvény kibocsátója törleszti a tartozását a kötvény tulajdonosának. Kötvénytípustól függően a lejáratkor törlesztik a teljes vagy a fennmaradó tőkét.

Egy kötvény esetében a kamat az az összeg, amelyet egy értékpapírra a befizetett tőkén felül fizetnek. A kamatot mindig az értékpapír névértékéhez képest szokták megadni, százalékban. A kamat – mértékétől függetlenül – mindig pozitív, a befektetett tőkeösszeget a lekötési idő lejáratakor a kamatokkal együtt kapjuk meg. Nem azonos a hozammal, amely a megkeresett kamatjövedelem és a befektetésen keletkezett árfolyamnyereség illetve -veszteség összege. Az árfolyamveszteség lehetőségéből következik, hogy a hozam negatív is lehet.

A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. Jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozású államkötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített az egyes kamatfizetési periódusokban kifizetendő kamat nagysága. Általában évente két alkalommal fizet kamatot, a tőke törlesztésére a lejáratkor, egy összegben kerül sor. Ezzel szemben a változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő kamat mértéke csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamatfizetés gyakoriságát tekintve a Magyar Államkötvények között vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A 2002-től kibocsátásra kerülő államkötvények évente fizetnek kamatot. A Magyar Államkötvény alapcímlete 10 ezer forint. A Magyar Államkötvény új sorozatai csak dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, tehát kinyomtatva nem léteznek ezek a papírok, csak értékpapírszámlán lehet őket nyilvántartani. A kötvény-sorozatok a kibocsátást követően bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és külföldi befektetők egyaránt megvásárolhatják, illetve értékesíthetik az értékpapírok teljes futamideje alatt.

Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Ez utóbbi – azaz az állampapír futamideje – alapján megkülönböztetünk kincstárjegyet (1 évnél rövidebb lejáratú) és államkötvényt (1 évnél hosszabb lejáratú). Az állampapír előnye abban rejlik, hogy egyrészt bármikor eladhatjuk (azaz likvid), másfelől semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti pénzünket. Mindennek fejében viszont az állampapírok kamata viszonylag alacsony. Az állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ Zrt-nél és állampapír-forgalmazással foglalkozó bankoknál, befektetési vállalkozásoknál lehet megvásárolni és eladni.

A Kincstári Takarékjegy fix, lépcsős kamatozású értékpapír, futamideje 12 (Kincstári Takarékjegy I.), illetve 24 (Kincstári Takarékjegy II.) hónap, az ezen futamidő alapján a végső lejárat napja a vásárlás napjával megegyező naptári nap. A Kincstári Takarékjegy birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Jelenleg három hónapon belüli visszaváltás esetén nem fizet kamatot, ezen túl azonban a 12. hónapig havonta (a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy II. elnevezésű államkötvénynél a második évben csak két alkalommal, a 13. és 19. hónapban) növekszik az éves kamat mértéke, amely maximumát a futamidő végén éri el. Az így növekvő kamatok a visszaváltásig eltelt idő egészére vonatkoznak, visszaváltáskor a befektetőt az érvényes kamat egész hónapokra jutó időarányos része illeti meg, illetve a törlesztés is ekkor történik. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott, fix kamat nagyságát a vásárlás napján érvényben levő hirdetmény határozza meg. A Kincstári Takarékjegy által megtestesített összeget a Kibocsátó a visszaváltás napján, az értékesítés időpontjában érvényes kamatfeltételek szerint járó kamattal együtt fizeti vissza. A vásárlás napját követő 12 ill. 24 hónap eltelte után a Kincstári Takarékjegy tovább nem kamatozik, függetlenül attól, hogy a tényleges visszaváltás mikor történik. Lejárat után a Kincstári Takarékjegy által megtestesített követelés nem évül el.

A Kamatozó Kincstárjegy névre szóló, egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapír. A futamidő végén fizet kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez. Értékesítése folyamatos, egyhetes jegyzési időszak keretében történik. A Kamatozó Kincstárjegyet a jegyzési időszak alatt névértéken, azaz 100,00%-os árfolyamon lehet megvásárolni. Névértéke 10 ezer forint. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a kincstárjegy a futamidő alatt szabadon átruházható. A Kamatozó Kincstárjegy jegyzés útján kerül forgalomba hozatalra. A befektetők jegyzéseinek felvételét a Magyar Államkincstár fikókhálózata és a lakossági állampapírok forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt-vel megbízási szerződést kötött elsődleges forgalmazók végzik. A Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek a Kamatozó Kincstárjegy sorozatokra, így náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Kamatozó Kincstárjegy futamideje alatt is eladható.

Állampapír-piaci értékindex család, amely a kiemelt futamidejű (benchmark) államkötvények árfolyamváltozását mutatja. A kiemelt futamidők a 3, 5, 10 és 15 év, a hozzájuk tartozó indexek jelölése: BMX3Y, BMX5Y, BMX10Y és BMX15Y. A BMX indexek a teljes hozam (total return) koncepcióra épülnek, azaz az indexek számítása a bruttó árfolyamok alapján történik, és az esedékessé váló kamatok az esedékesség napján újrabefektetésre kerülnek. Az egyes indexek kosara minden időpontban csak egy-egy kötvényt tartalmaz. Az indexek kiszámításához szükséges árfolyamok meghatározása az ÁKK által közölt, megfelelő állampapír-piaci referenciahozam alapján történik.

Azon kamatláb, amely mellett egy befektetés jelenértéke megegyezik annak piaci árával.

Referencia papír, azaz azon 7, különböző futamidejű (3,6,12 hónap, 2,5,10,15 év) papírt hívjuk benchmark papírnak, amelyre az ÁKK mindennap közli az aktuális hozamokat. Amolyan mutatóként szolgál a kötvénypiacról. Ezen hozamokat összekötve kapjuk meg a hozamgörbét. Mindig az adott futamidőhöz legközelebb eső állampapír a benchmark papír, tehát egy újonnan kibocsátott államkötvény, vagy Diszkont Kincstárjegy átveszi a referencia papír címet elődjétől.

A jelenérték és az aktuális piaci ár különbsége. Egy befektetést akkor érdemes megvalósítani, ha nettó jelenértéke pozitív, azaz ha a jelenértékénél alacsonyabb piaci áron lehet megvásárolni vagy megvalósítani.

A jövőbeli pénz (áramlás) jelenbeni pénzben kifejezett értéke.

Az a kockázati prémium, melyet egy adott ország fizet belföldi devizában jegyzett adósságpapírjaira a külföldi (USD, EUR) devizában jegyzett adósságpapírjai felett, beleszámítva a leértékelődést is.

Egy befektetés hozamának azon része, ami a kockázatmentes állampapír hozama felett van.

A kamatprémium a hazai deviza hozamának a külföldi hozam és a hazai deviza várt leértékelődése feletti része. A kamatprémiumnak megfelelő többlethozamot annak fejében várják el a befektetők, hogy pénzüket a (dollárba vagy euróba történő befektetésekhez viszonyítva) kockázatosabbnak tartott forintba fektetik.

Egy adott eszköznek a kockázatmentes eszköz hozamához viszonyított többlethozama, amit a befektetők az adott eszköz különböző (politikai, partner, likviditási stb.) kockázatai miatti ellentételezésként várnak el. Az elvárt (ex ante) és a ténylegesen realizált (ex post) hozam eltérhet egymástól.

A hozam inflációtól megtisztított mértéke. Attól függően, hogy múltbeli vagy jövőbeli inflációval számolunk, megkülönböztetünk ex post és ex ante reálkamatot.

Pénzállományunk növekedési üteme, egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. A hozamszámítással ellentétben a kezdőtőke átértékelődését ilyenkor nem vesszük figyelembe.

Vásárlóerőnk növekedése, a nominális kamatnak az inflációtól megtisztított mértéke. Attól függően, hogy múltbeli vagy jövőbeli inflációval számolunk, megkülönböztetünk ex post és ex ante reálkamatot.

Egy termék tartásából keletkezett - kezdőtőkére vetített - eredmény százalékos mértéke. Számítása során figyelembe vesszük a kezdőtőke átértékelődését is. Nem azonos a kamattal, ami az az összeg, amelyet egy értékpapírra a befizetett tőkén felül fizetnek. A kamat mindig pozitív, a hozam viszont az árfolyamveszteség lehetőségéből következően negatív is lehet.

Egy adott futamidőhöz tartozó zéró-kupon hozam az a hozam (diszkontráta), amely mellett egy kamatfizetés nélküli, a futamidő végén a névértéket egy összegben törlesztő értékpapírt ki lehet bocsátani az adott piaci körülmények között. Zéró-kupon hozamot olyan pénzügyi eszközökből is lehetséges számolni, amelyek nem csupán a futamidő végén törlesztenek (kamatot és tőkét külön, több alkalommal is fizetnek). Ha egy ilyen, többször is fizető pénzügyi eszköz kifizetéseit a pénzáramlás időpontjához tartozó zéró-kupon hozammal diszkontáljuk, a pénzáramlások jelenértékének összege a pénzügyi eszköz piaci árával lesz egyenlő.

Olyan értékpapír, amely nem fizet kamatot. A befektető haszna a névérték alatti vételár és a lejáratkor kifizetésre kerülő névérték különbözete.

(lásd spot) Olyan elszámolási rendszer, amely szerint az üzlet megkötésének napját (tárgynap) követő második napon történik meg az ügylet pénzügyi teljesítése.

A pénzpiacokon általánosan elfogadott elszámolási ciklus, amikor az ügylet elszámolása az üzletkötést követő második munkanapon történik.

Az ilyen kamatozású értékpapírok konstrukciójukat tekintve igen hasonlítanak a lépcsős kamatozású papírokhoz. Az alapvető különbség közöttük az, hogy a sávos kamatozású papírok esetében az egyes időszakokra megállapított kamat nem az egész eltelt futamidőre, hanem csak az adott időszakra vonatkozik. Így tehát például egy sávosan növekvő és egy lépcsősen növekvő kamatozású konstrukció közül - feltételezve, hogy a kamatidőszakok ugyanazok, továbbá a visszaváltás a futamidő kezdetétől számítva ugyanakkor és azonos meghirdetett kamatszint mellett történik - a lépcsős kamatozású konstrukció esetében jut a befektető több pénzhez a visszaváltást követően.

Az adott időpontban kibocsátás alatt álló fix kamatozású államkötvény-sorozatok. Az államkötvény addig minősül referencia államkötvénynek, amíg az államkötvény eredeti futamidejével megegyező futamidejű államkötvény-sorozat kibocsátására sor nem kerül.

Adott piacra bevezetett értékpapír gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetősége. Feltétele egyrészt, hogy folyamatos legyen az áralakulás, amit kiemelt piaci szereplők folyamatos árjegyzése biztosíthat (az állampapírpiacon az elsődleges forgalmazók), másrészt, hogy egy-egy tétel értékesítése ne befolyásolja jelentősen az áralakulást, azaz a piac minél több szereplővel és jelentős kapitalizációjú értékpapírokkal rendelkezzen.

Egyfajta "kosár", amely a befektető által birtokolt különböző típusú, kockázatú, hozamú értékpapírokból és egyéb befektetési eszközökből áll össze.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszert, a hazai értékpapír- és tőkepiacot felügyelő, ellenőrző és szabályozó független alkotmányos szerve.

Normál hozamgörbe esetén az értékpapírok futamidejének növekedésével emelkedik az általuk elérhető hozam is.

A magyar állampapírok esetében 365 napos évvel számolunk (365/365). A szökőnapra nem jár kamat, ezért február 29-re sem inflációs tőkenövekményt, sem felhalmozott kamatot nem számol az ÁKK.

A már kibocsátott értékpapírok befektetők közötti adás-vételének színtere.

A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket.

Ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a diszkont kincstárjegyek találhatók.

A MAX olyan értékindex, melynek "kosarában" az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvények találhatók. Az index a kosarában szereplő egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.

Az ilyen kamatozású értékpapír-konstrukciók esetében a kibocsátó a futamidőt több időszakra osztja fel. Az egyes időszakokra a futamidő előrehaladtával általában növekvő mértékű kamatszintet határoz meg, ami a teljes eltelt futamidőre vonatkozik, és amit a befektető akkor kaphat meg, ha papírját az adott időszakban váltja vissza. Így a befektető attól függően kap kamatot, hogy a futamidő kezdetétől mennyi ideig tartja meg papírját. Lépcsősen emelkedő kamatozás esetén a befektető a papír minél hosszabb ideig (azaz lejáratig) történő megtartásában érdekelt (Kincstári Takarékjegy I-II, Kincstári Takarékkötvény).

Lapos hozamgörbe esetén a különböző futamidejű értékpapírokkal megegyező mértékű hozam érhető el.

A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír kereskedelem.

Egy évnél hosszabb futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.