„Megismerni és gyarapítani közös kultúránkat, megőrizni a nemzet szabadságát és erősíteni a hazát. Nemcsak vérrel, nemcsak áldozattal, hanem munkával, termékeny élettel, alkotással. Ez egyszerre kötelesség és felelősség” - mondta a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás beszédében idézte a 200 éve született Jókai Mór tudósítását is, amelyben, mint mondta, elsők között adott hírt arról, hogy „megfordult a nemzet sorsa”, „egy csapat hazaszerető, tenni kész fiatal egy nap alatt olyan közösséget hozott létre, amely minden addigi akadályt lebontott, még a börtön kapuit is megnyitotta”.
Hozzátette: azon a 177 évvel ezelőtti napon a szabadság nem csupán érzet volt, hanem méltósággal megélt valóság, hiszen egy hirtelen szabaddá vált közösség nyilvánította ki jogait. Beszélt arról is, hogy „dicsőséget szerző hőseink a szabadság felé vezető utat nem ködképekből építették, hanem konkrét jogi igényekkel kövezték ki”. Olyan jogokkal, amelyek mindenkit egyaránt meg kell, hogy illessenek.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: amikor a márciusi ifjak újra és újra kinyilvánították a magyarság 12 pontba foglalt jogköveteléseit, jól tudták, hogy azok megvalósulásával, illetve kiküzdésével nemcsak méltóbb lesz a magyar élet, hanem teljesebbé is válik a nemzet.
(MTI)
Friedrich Merz kudarcnak nevezte a szavazás végeredményét. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
