A budapesti nagykörúti, vagy a németországi, drezdai idegengyűlölő, szélsőjobboldali robbantások után különösen felmerül a kérdés: mit tegyünk, ha hasonló helyzetbe kerülünk? Akár robbantásról, akár fegyveres támadásról van szó. (Az Index és az Origo korábban több tucat magyarországi robbantásos merényletet és bűncselekményt számolt össze, igaz, ezek többségének nem volt áldozata, vagy csak valamely konkrét személy.)
Hogyan éljünk túl egy terrortámadást? – teszi fel a kérdést a brit Telegraph. Vezető biztonsági szakemberekre hivatkozva azt emeli ki, hogy rohanjunk el vagy rejtőzzünk el, de ne próbáljuk meg magunkat halottnak tettetni.
Fuss!
A brit terrorelhárító szervezet (Nactso) a tavalyi párizsi fegyveres terrortámadások után kiadott egy ajánlást a polgárok számára, hogy mi a teendő ilyen helyzetekben. A teendőket három csoportba sorolták: fuss (run), rejtőzz (hide) és értesíts (tell). A futás teendői közé tartozik, hogy ne törődjünk a tárgyainkkal, mindenünket hagyjuk hátra, próbáljunk biztonságos útvonalat találni, amelyen nem vagyunk veszélynek kitéve. Ha mások is vannak, azokat is vegyük rá, hogy jöjjenek velünk.
Rejtőzz!
Ha nem tudunk elfutni, rejtőzzünk el. Keressünk fedezéket az esetleges lövedékek elől. Ha látjuk a támadót, az is láthat bennünket. De az sem jelent teljes biztonságot, ha nem vagyunk láthatóak, mert a golyók áthatolhatnak üvegen, fán, sőt esetleg téglán vagy fémen is. Fedezéket erősebb, vastagabb falak mögött találhatunk. Próbáljunk kijárattal rendelkező helyet találni, hogy ne essünk csapdába, ugyanakkor barikádozzuk el magunkat, és menjünk el az ajtótól. A telefonunkat halkítsuk le és maradjunk csendben.
Értesíts!
Hívjuk fel a rendőrséget, mondjuk el, amit tudunk: hol vannak az elkövetők, hányan vannak, hogyan öltöznek, milyen fegyvereik vannak stb. Mit tudunk az épületről, kijáratokról, bejáratokról, túszokról. Ha ez nem veszélyes, akkor próbáljuk meg megakadályozni, hogy további személyek az épületbe lépjenek.
A Business Insider szerint két fontos szabályt kell megjegyezni ahhoz, hogy egy bombatámadást túlélhessünk, már ha az első robbanást túléltük: a második bombát, és a 0-5-25 láb szabályt. Az amerikaiak tapasztalatai szerint ahol egy bomba van, ott általában van még egy. Az első robbanás ellen lényegében semmit sem tudunk tenni, de utána azonnal vessük magunkat a földre – és ragadjuk meg, tapogassuk meg azt.
Ilyenkor ne rohanj!
Először nulla lábnyi (vagyis pont magunk alatt), majd öt, majd 25 lábnyi (másfél, illetve 7,5 méternyi) körzetben érdemes megvizsgálni a talajt, nem látjuk-e újabb robbanószerkezet nyomát. (Illetve sérülteket.) Ezt tanítják az amerikai gyalogságnak is. Tízből kilenc esetben van második bomba, ezért a legrosszabb, amit tehetünk, ha elrohanunk. Sokszor az első robbanás csak arra való, hogy egy konkrét helyre terelje a tömeget.
Ám mindez inkább csak a szabad ég alatt elkövetett terrortámadásokra értelmezhető. Az USA belbiztonsági minisztériumának (DHS) oldala inkább az épületekre koncentrál, nem kis részben a 2001. szeptember 11-i merényletek tapasztalatai alapján.
Készüljünk fel mindenre!
Azzal kezdi, mit tegyünk egy esetleges merénylet előtt: készítsünk egy elsősegély-csomagot, amelyben van ivóvíz, konzerv élelmiszer, elemes rádió, zseblámpa és elem, gyógyszer, a fontosabb dokumentumaink másolata, hálózsák, sőt még párna is. A németek ajánlott katasztrófa-védelmi készlete ("hörcsöglistája") egyébként még meglepőbb, a munkáskesztyűtől a gyümölcskonzervig ezer dolog van benne, itt írtunk róla.
Az amerikaiak is nagyon alaposak, az elsősegély-csomagon kívül szerintük menekülési tervet kell készítenünk a családnak, beleértve a bébiszittert és a háziállatokat is. Arra is kitanítanak, hogy ha bombafenyegetést kapunk, próbáljuk minél jobban kifaggatni a telefonálót a bombáról, majd hívjuk a rendőrséget. Tanítanak arra, hogyan kezeljük a gyanús küldeményeket, tárgyakat.
Bújj az asztal alá!
Azután ha bekövetkezik a robbanás, először is bújjunk el valamilyen bútor, asztal alá, hogy a lehulló tárgyak, törmelékek ellen megvédjük magunkat. Ha ezek hullása abbamaradt, akkor hagyjuk el az épületet, gyorsan, de óvatosan, nehogy a meggyengült folyosók vagy lépcsők leszakadjanak alattunk vagy törmelék essen ránk. Ne használjunk liftet, ne vesztegessünk időt értéktárgyainkra. Ha füst van, maradjunk alacsonyan, a padló közelében. Ha kijutottunk, kerüljük el az ablakokat és egyéb veszélyes helyeket, de a mentők vagy rendőrök felvonulási útvonalait is.
Egy blog szerint robbanások után kerüljük el a gazdátlanul álló autókat, amelyekben további bomba lehet.
Kopogj vagy fütyülj!
Ha pedig bent rekedtünk a törmelék alatt, zseblámpánk fényével, csöveken való kopogással jelezzük a mentőalakulatoknak, hol vagyunk, vagy fütyüljünk. A kiabálást hagyjuk végső eshetőségnek, hogy ne szívjunk be veszélyes port. Tegyünk kendőt vagy más szövetet a szánk elé a szálló por ellen, és ne mocorogjunk feleslegesen, hogy ne verjük fel azt.
Az FBI egyik vezetője nemrég azt javasolta saját gyermekeinek, hogy mindig figyeljenek a környezetükre, legyenek éberek, ne feledkezzenek meg a veszélyekről, ugyanakkor azt se hagyják, hogy állandó félelemben tartsák őket. Támadás esetén ugyanis rendszerint mindössze két másodpercük van arra, hogy elugorjanak a lővonalból, vagy lebukjanak. Erről itt írtunk.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
