A rengés a Kárpátok kanyarulatának külső részén, a moldvai Vrancea térségben, helyi idő szerint 2 óra 11 perckor, 112 kilométeres mélységben történt, és Bukarestben is érezhető volt - jelentette a Mediafax hírügynökség. A romániai Országos Földtani Intézet (INFP) először 6,0, majd 5,9-es erősségű földmozgást jelentett Twitter-oldalán, majd ezt 5,6-osra pontosította. Az INFP honlapját az esemény utáni órában nem lehetett elérni.
|
Frissítés: a mélység volt a szerencse Az Earthquake-report.com és a Reuters is azt írja, az volt a szerencse, hogy a jelenlegi földrengés centruma mélyen húzódott, mintegy 91 kilométerre a felszín alatt. Így a károk valószínűleg nem jelentősek. |
A hajnali földrengésről beszámoló román hírügynökségek károkról nem adtak jelentést. Legutóbb 2014. november 22-én volt azonos erősségű, 5,6-os, 2013. október 6-án pedig 5,5-ös földrengés Romániában. A román hatóságok szerint szeizmológiai szempontból Bukarest számít Európa legveszélyeztetettebb fővárosának.
A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. A legutóbbi, 39 évvel ezelőtti 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg, és több mint 11 ezer ember megsebesült. Romániában akkor 35 ezer lakás semmisült meg, Bukarestben 33 magas épület dőlt össze.
A román fővárosban több mint 350 közveszélyes régi épület található - ezeket az összeomlás veszélyére figyelmeztető piros körrel is megjelölték -, amely a szakemberek szerint nem bírna ki egy erős földrengést.
Bemutatta a román kormány a földrengés-készültségi stratégiákat jelentette pont az előző napon a Bukaresti Rádió magyar nyelvű oldala. A fejlesztési, a közigazgatási és a belügyi tárca 13 javaslatot dolgozott ki annak a programnak az újraindítására, amely révén megerősítik a földrengésveszélyes középületeket, és új szükséglakásokat építenek.
Az elmúlt 15 évben a 607-ből csak 26 földrengésveszélyes középület szerkezetét erősítették meg a fejlesztési minisztérium költségvetéséből, ebben az évben 80 épület megerősítésére hagytak jóvá forrásokat. A lakások megerősítésére egy 1994-es rendelet alapján állami támogatást kaphatnak a lakosok kamatmentes kölcsönként.
Friedrich Merz kudarcnak nevezte a szavazás végeredményét. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
