Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár benyújtotta kedden az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagának engedélyeztetési kérelmét.
Az EMA tájékoztatása szerint a kérelemről várhatóan január 29-ig döntenek. Addig megvizsgálják a vakcina minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára vonatkozóan a fejlesztők által benyújtott dokumentációt.
Az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag így a harmadik olyan vakcina lehet, amely elérhetővé válik az Európai Unió 27 tagállamában a Pfizer/BioNTech és a Moderna után. Az amszterdami székhelyű ügynökség azt közölte, hogy gyorsított eljárásban határoznak majd a vakcina feltételes forgalomba hozatalának engedélyezéséről.
Az Európai Unión egyre nagyobb a nyomás, hogy gyorsítsa fel az új vakcinák engedélyezését annak érdekében, hogy meg tudják fékezni a koronavírus terjedését, amelynek a kontinensen már több mint 620 ezer halálos áldozata van.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren üdvözölte és "jó hírnek" nevezte az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag engedélyezési folyamatának megindítását. Hozzátette: amint a vakcina pozitív értékelést kap tudományos szempontból, nagyon gyorsan engedélyezni fogják a használatát Európában.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcinának alacsonyabb az előállítási költsége a rivális oltóanyagokhoz képest, és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amelyet mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 514,86 pontos, 0,36 százalékos emelkedéssel, 143 587,15 ponton történelmi csúcson zárt hétfőn.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
