Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.
„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben és minden nyilvántartásba belenézhettek” – mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le.
A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
Fotó: Depositphotos
A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.
Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán-család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.
A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
A teljes cikk itt érhető el.
338 milliárd dolláros programot jelentett I Dzsemjong dél-koreai elnök. 
