A koronavírus-járvány elleni intézkedések közben kevés figyelmet kapnak a parlamenthez benyújtott egyéb törvényjavaslatok, pedig van köztük olyan, amely fontos változásokat rögzít a gazdasági élet szereplői számára.
A kormány - pontosabban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely - november 10-én nyújtotta be például "Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot. A 44 paragrafusból álló csomag szerteágazóan ígér könnyítést a különböző állampolgári, vállalkozói ügyek kezelésében.
Ha a parlament elfogadja a csomagot, akkor a jelenlegi kettő helyett már három évig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet.
A mostani szabályok szerint az egyéni vállalkozást minimum egy hónapig, de maximum két évig lehet szüneteltetni (amire szükség lehet, ha összeférhetetlenség alakul ki más céges érdekeltség miatt, vagy változik az üzleti környezet). Jelenleg úgy néz ki az ügymenet, hogy ha elhatározásra jutott a vállalkozó, akkor erről webes alkalmazás útján tájékoztatja a Belügyminisztériumot. Mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán olvashatjuk, a tevékenység a bejelentést követő naptól szünetel. A szüneteltetés végén pedig a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ezek az információk befutnak a NAV-hoz, oda tehát nem kell külön elküldeni a tájékoztatást, megteszi azt a Belügyminisztérium.
Érdemes alaposan megfontolni egyébként ezt a lépést, mert a szüneteltetés alatt (amire járványhelyzetben akár rá is kényszerülhet a vállalkozó) nem lehet adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést kérni, költségvetési támogatást sem igényelhet. Az esetleges túlfizetés visszatérítésére is ugyanez vonatkozik.
Fontos, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választó egyéni vállalkozásoknak nem elég a belügy felé jelenteniük, azt a NAV felé is meg kell tenniük. Egyebekben rájuk is vonatkozik, hogy a szüneteltetés időszaka alatt mentesülnek a havi adó megfizetése alól. Ha történetesen ebben az időszakban mégis olyan munkát végeznek, amely beletartozik a katás tevékenységébe, akkor arra a hónapra kötelesek megfizetni az alapesetben 50 ezer forintos adót.
Szintén meg kell említeni, hogy a veszélyhelyzetre speciális szabályok vonatkoznak. Tavasszal például az állam eltekintett az egy hónapos minimum időszaktól, így aki április elején tett bejelentést a szüneteltetésről, április végén - tehát nem kivárva az egy hónapnyi időt - folytathatta tevékenységét.
Arra nem tér ki a parlament előtt lévő javaslat, hogy miért tartja indokoltnak az előterjesztő a két év meghosszabbítását három évre, de vélhetően a járványhelyzet is belejátszik ebbe, bár abban azért lehet bízni, hogy három évre nem húzódik el a pandémiás korszak.
Ide tartozó javaslata még a miniszternek, hogy az egyéni vállalkozás indításakor a gazdasági kamarák is felkerülnek arra a lapra, ahová megtörténik a bejelentés, így egyidejűleg a kamarai regisztrációt is le lehet tudni. Ennek pikantériáját az adja jelen helyzetben, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a minap kezdeményezte az iparűzési adófizetési kötelezettség felfüggesztését egy évre, hogy a vállalkozások (vélhetően elsősorban a kkv-k) mentesüljenek a teher alól a járvány okozta gazdasági válság alatt. (Egyben azt is javasolta, hogy csökkentsék 5 százalékra a társasági adót, amely jelenleg 9 százalék.) Erre válaszul az iparűzési adóból élő önkormányzatok egy része az évi 5000 forint kamarai hozzájárulás felhasználását ajánlotta Parragh László figyelmébe a válságkezelésre.
Az egyéni vállalkozások száma tavaly meghaladta az 500 ezret, míg öt évvel korábban 400 ezer alatt volt a számuk. A felfutásukhoz biztos köze volt a kata bevezetésének, ám kérdés, hogy a 2021-től hatályos szigorítások mennyire rostálják meg a mezőnyt. Az egy dolog, hogy a 40 százalékos büntetőadó már évi 3 millió forint felett belép az egyazon kifizetőtől származó tételek esetében, de egy másik előírás a katás érdekeltségek számát korlátozza: csak egy katás vállalkozása lehet az adózónak januártól. A többszörös jogviszonyt tehát akkortól nem engedik meg, ami döntési helyzet elé állítja a több katás vállalkozásban érintetteket. Később a Demokratikus Koalíció is hasonló kezdeményezés tett, merítve az ebben a cikkünkben írtakról a kamarai hozzájárulás alakulásáról, illetve az átmeneti könnyítésekről.
Az előzőektől részben független, de érdekes módosító javaslat továbbá, amelyik a járványhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal lekérje az adatszolgáltatók telefonszámait az elektronikus szolgáltatóktól (azaz a telefontársaságoktól). Mivel a személyes adatrögzítés ezekben az időkben kockázatos, ezért elengedhetetlen, hogy a kérdezőbiztosok telefonon érjék el a célszemélyeket. Ennek érdekében pedig törvénybe foglalnák, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a KSH kérelmére köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a hívószámokat. A statisztikai hivatal nem ülhet örökké ezeken az adatokon, azokat az adatfelvételek lezárását követően törölnie kell. A kapcsolódás az előző témához pedig ott jön a képbe, hogy a javaslat indoklása szerint azért van szükség erre a módosításra, hogy a döntéshozók - ideértve a vállalkozásokat is - megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött naprakész és pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
