A cikk eredetileg laptársunk, az mfor.hu oldalán jelent meg.
A Koronavírus Sajtóközpont az elmúlt napokban már rendre kiugróan magas számú új azonosított koronavírus-fertőzöttről tesz közzé jelentést. Hasonlóan magas, akár a 300-at is meghaladó esetszámokra még a komoly következményekkel járó első, tavaszi hullám idején sem volt példa; akkor a csúcs 210 új fertőzött volt 24 óra alatt. Mindezek eredményeként rendkívül sokkolóan alakul a különféle grafikonok lefutása, melyeket bizonyos időközönként meg is mutatunk olvasóinknak.
Kijelenthető: ez már a második hullám, melybe Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter definíciója alapján augusztus 27-én lépett be Magyarország.
A sokkoló és vészjósló adatok mellett azonban van egy olyan információ is, mely egészen más megvilágításba helyezi a pandémiát hazánkban. Ez pedig a kórházi ellátásban részesülők számának alakulása, mely a napi tájékoztatók méltatlanul kevesebb figyelmet kapó része. Ez ugyanis nem a járvány alakulásáról árulkodik, hanem arról, hogy mekkora rizikót jelent az aktuális helyzet, elsősorban az egészségügyre nézve.
Emlékezhetünk ugyanis, a járvány első hullámának idején a kormány külön légifolyosót alakított ki Kína irányába, miközben külföldi portyázókat bízott meg olyan források felkutatására, ahonnan védőfelszereléseket lehet beszerezni. Az Orbán-kormány számára akkoriban az egészségügy felkészítése volt az elsődleges cél a járvány terjedésének lassítása mellett, szerették volna elkerülni ugyanis az olaszországihoz hasonló szituációkat, amikor a kórházi folyosók is tele voltak koronavírusos betegekkel, és extrém terhelésnek voltak kitéve az intézmények és a kórházi személyzet. Mára már viszont halomban állnak idehaza a maszkok, fertőtlenítők és lélegeztetőgépekből is több mint nyolcezret sikerült felhalmoznia a kormánynak.
Hiába nő naponta azonban több százzal a fertőzöttek száma Magyarországon, az egészségügy számára ez egyelőre egyáltalán nem jelent plusz terhelést. Cikkünk írásakor ismert legutónbi, csütörtöki adatok szerint ugyanis a több mint 2300 aktív koronavírus-fertőzöttből mindössze 100-an szorulnak kórházi ellátásra, és közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Ugyan az egy héttel ezelőtti állapothoz képest némiképp emelkedett a kórházi körülmények között gyógyulók száma, akkor 69-en voltak, az első hullám idején jellemző szinttől még mindig jócskán elmarad ez az egészségügyet terhelő nyomás. Áprilisban ugyanis voltak olyan napok, amikor az 1000 főt is meghaladta a kórházban kezeltek száma.
Az egészségügy jelenlegi alacsony szintű terheltsége azzal magyarázható, hogy egyelőre ez a második hullám más, mint az első volt. Akkoriban a fertőzöttek átlagéletkora 64 év volt, vagyis főként a fokozott veszélynek kitettek körében terjedt, míg ma az átlagéletkor 31 évre csökkent. A tapasztalatok alapján a fiatalabb korosztály tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel, kórházi kezelés nélkül esik át a betegségen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségügyre háruló nyomás idővel nem fokozódhat. Tapasztalatok szerint nagyjából 4-5 hét kell ahhoz, hogy a fiatalabb populációról az idősebb korosztályra kerüljön át - ezt már dr. Jakab Ferenc virológus mondta az ATV Start című műsorában. Ők pedig már gyakran küzdenek egyéb alapbetegségekkel, ami miatt súlyos vagy akár végzetes is lehet a betegség lefutása esetükben.
Mindebből kiindulva tehát még nagyjából még 4-5 hétig a mostanihoz hasonlóan alakulhat az egészségügy terheltsége. Ha azonban a vírus ismét átkerül az idősebb korosztályra, akkor várhatóan az egészségügyön is fokozódni fog a nyomás. És bár felkészítették a területet a fokozott nyomásra, amint ez bekövetkezik, elképzelhető, hogy a kormány ismét úgy dönt: ideje lassítani a járvány terjedését, ami korlátozó intézkedések bevezetését eredményezheti. Ugyan - mint azt Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is rögzítette - nem céljuk a gazdaság és a társadalom tavaszihoz hasonló leállítása, kevésbé drasztikus intézkedésekre lehet esély, mint például az idősek számára biztosított vásárlási idősáv. Ráadásul ez a 4-5 hét pont akkor fog lejárni, amikorra a kormány megkapja a nemzeti konzultáció eredményeit és várhatóan felülvizsgálja a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedéscsomagot, ami gyakorlatilag csak a határzárat foglalja magába a kötelező maszkviselés és távolságtartás mellett.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
