A hazai feldolgozóiparban 2023 vége óta zajló leépítések elsősorban a jármű- és akkumulátoripart érintik, de visszaesés tapasztalható a gépiparban, az autóipari műanyagtermék-gyártásban és a könnyűipar egyes területein is. A 24.hu szerint a cégek igyekeznek elkerülni a csoportos létszámleépítést, ezért kevésbé látványos módszerekkel csökkentik dolgozói létszámukat:
a kölcsönzött munkavállalókat visszaadják a munkaerő-kölcsönző cégeknek, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, és a fluktuáció vagy nyugdíjazás miatt megüresedő álláshelyeket nem töltik be.
A Magyar Szakszervezeti Szövetséghez érkezett beszámolók szerint a leépítések során a nyugdíjas munkavállalók kerülnek először sorra. Ők jellemzően olyan dolgozók, akik nyugdíjba vonulásuk után továbbra is az adott cégnél maradtak. Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb számban alkalmazták őket, ám most könnyen megválnak tőlük, mivel foglalkoztatásuk megszüntetése egyszerűbb, és nem jár végkielégítéssel.
A nyugdíjas munkavállalók keresete járulékmentes, így a munkáltatók számára korábban kedvező megoldást jelentett alkalmazásuk. Ugyanakkor elbocsátásuk kevesebb adminisztrációval jár, mint egy aktív dolgozó esetében, ráadásul nem szükséges indokolni a felmondásukat. A nyugdíjasszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott dolgozók helyzete valamivel rugalmasabb, mivel munkaviszonyuk megszüntetése egyszerűbb, de egyelőre ezen a területen nem tapasztalható tömeges elbocsátás.
A feldolgozóipar problémái egyelőre nem érintik a nyugdíjas munkavállalók teljes körét. Az autóipari cégeknél például jellemzően nem a gyártásban, hanem az étkeztetésben vagy más kiszolgáló munkakörökben dolgoznak, ahol eddig nem volt jelentős leépítés.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
