A 3-as metrót a 70-es években kezdték építeni és 1990-ben lett kész. Akkor tulajdonképpen nem is volt 3-as száma, mert amíg nem készült el a vonal első szakasza, addig volt "a metró" és "a földalatti", megkülönböztetvén a mélyvezetésű, ma 2-es számú metrót és a kéregvasútként futó millenniumi földalattit. Utóbbit máig sem tekintik igazán metrónak és nem is nevezi senki annak, noha 1-es számot kapott és így meg lettek számozva a fővárosi földalatti vasutak, építési sorrendjükben, így lett a 3-as a most górcső alá vett szakasz.
A régmúlt
Annak idején ugyanazokat a kék, meglehetősen zajos szovjet metrókocsikat kezdték rajta közlekedtetni, amik a kettes vonalon is jártak, sőt Prágában is ezek futottak akkor, meg persze Moszkva számtalan vonalán. A múlt század közepén fel sem merült, hogy hűteni kéne a kocsikat vagy az állomásokat, leginkább azért, mert kevés volt az igazán forró nyári nap, nem kellett úgy tervezni, mint mondjuk Rómában vagy Madridban.
Akkoriban persze semmilyen tömegközlekedési járművel nem merült ez fel, sőt még a személyautókban sem, így jó volt úgy, ahogy volt, pár megterhelő nap volt minden nyáron, minden járművön, de a felszínieken ezt a nyitott ablakok enyhítették. A 90-es években már érezhetően melegedtek a nyarak, és Budapest éves és nyári középhőmérsékletének statisztikája is igazolja ezt. Több lett a kellemetlen nap, de miután minden jármű meleg volt, ez még mindig nem tűnt annyira zavarónak.
Kettő jó lett, egyet elbaltáztak
A döntő változás akkor jött, amikor a kettes metrón az öreg szovjet kocsikat lecserélték, mégpedig meglehetősen kellemes, modern Alstom gyártmányúakra, melyek immár hűtést is kaptak, mindemellett végig lehet rajtuk baktatni, így ha a jármű egyik részében tömeg alakul ki, könnyebben el tud oszlani. Egyúttal az éppen megépülő négyes metró is ugyanilyen kocsikat kapott, ráadásul ott még az állomásokat is hűtik nyáron, de a kettes metróval utazók is észrevehették, hogy a kocsikból kiáramló levegő hűt annyit az állomásokon, hogy viszonylag kellemes a hőmérsékletük.
Ez volt az a pont, ahol a 3-as metró hirtelen kellemetlen lett, hisz volt mivel összehasonlítani. Azonban arra lehetett gondolni, hogy ugyanazokat a matuzsálemi szovjet kocsikat ott is lecserélik előbb-utóbb ugyanolyan kellemesekre, mint a másik két vonalon, és a kérdés megoldódik. Igen ám, de egyszer csak bejelentették, hogy felújítják a szovjet metrókat, és azok nem lesznek hűtve. Ráadásul az elmúlt pár évben jött pár különösen durva kánikula (úgy tűnik, most már ez a megszokott, a globális felmelegedést már csak Trump elnök tagadja, hogy pár bányát még nyitva tarthasson).
Az eredmény
Mindenki sejtette, hogy ez nagyon rossz lesz, de közölték, hogy majd mozgatják rajta a levegőt, jobb lesz egy fokkal. A remény igen mérsékelt változata ki is tartott a közelmúltig, amikor üzembe kezdtek állni az új szerelvények, és mindjárt le lehetett tesztelni őket a kánikulában. Az eredmény szerény: a hőmérséklet 34 fok, na és az állomások is jól felmelegednek, pláne, hogy a szakasz nagy részén nem túl mélyen fut a vonal, így még a barlang-hatás is kevéssé érvényesül.
A mostani kánikulában odáig fajult a helyzet, hogy sok utas irtózni kezdett a 3-as metrótól, utazását próbálta úgy tervezni, hogy minél kevesebbet kelljen vele menni, pláne, hogy időközben a villamosok, buszok és trolik nagyobb részét is hűtöttre cserélték, ami a villamosokon általában egész jól működik is. Így előállt az a helyzet, hogy a három hasonló metróvonal közül az egyik, ráadásul a leghosszabb és legforgalmasabb, meg van különböztetve, le van értékelve a többihez képest, mégpedig mindez drágán, hisz a felújítás is szép pénzbe kerül.
Bármit megérne
Hogy ez ki nem gondolta át vagy miért döntöttek így, nem akarjuk boncolgatni, de úgy véljük, hogy látván a végeredményt, mindenképpen érdemes lenne klímát szereltetni a kocsikba, ha pedig nem lehetséges, lefújni az egészet, kifizetni a nagy kötbért, avagy bánatpénzt az oroszoknak, és olyanokat venni, amik nem rosszabbak a másik két vonalon futóknál (esetleg ugyanolyanokat, legyen egységes).
Ez sokba kerülne, de véleményünk szerint minden pénzt megérne. A város és az ország elképesztő EU-támogatást elköltött sok dologra, ha erre nem sikerült szerezni, ezt ki lehetne fizetni saját zsebből, egy kétmilliós város amúgy is képes erre, még el is adósodhat, hisz a páratlanul alacsony kamatok időszakát éljük. Ugyanakkor sok beruházás zajlik egyidejűleg, vagy zajlott a közelmúltban, de egy sincs, amelyik akárcsak tizedannyi embernek akkora komfortérzet javulást hozna, mintha a 3-as metró klimatizálva lenne.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
