A kormányrendelet leszögezi, célja annak biztosítása, hogy a munkaadók szervezeteinek javaslatára a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A rendeletben foglaltakat a nem az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra kell alkalmazni – rájuk külön szabályt alkotott az Orbán-kabinet.
A kormányrendelet legfontosabb kitétele, hogy a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét a még be nem oltott foglalkoztatottnak előírhatja a munkavégzés feltételeként. Kivéve annak, akinek egészségügyi indokból nem javasolt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás- egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
A munkáltató határozza meg a védőoltás felvételének határidejét, ami:
- egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen
- kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltató elektronikus úton (azon belül e-mailben), vagy papíralapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a védoltás kötelezővé tételéről, a fenti határidőkről és arról, milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha nem adatja be magának a védőoltást.
A kormányrendelet meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal kell igazolnia a dolgozónak a védőoltás felvételét. A személyi igazolvány mellett például uniós digitális Covid-igazolványal, vagy védettségi igazolvánnyal, illetve applikációval.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor őt a munkáltató fizetés nélküli szabadságra küldheti, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól már mentesült.
Amennyiben pedig a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a dolgozó a védőoltás felvételét nem igazolta, illetve az alól őt felmentő orvosi szakvéleményt sem mutatta be, a munkáltató őt felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal elbocsáthatja, haladáktalanul tudatva vele annak indokát és jogkövetkezményeit.
Fontos, hogy ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, akkor a munkáltatónak a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul meg kell szüntetnie.
Akinek időközben megszűnt az oltás alóli mentessége, azt is kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
A munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak a védőoltásokat igazoló dokumentumokat, illetve az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. De azokat csak legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.
Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
