A teljes népesség körében 7, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 18 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a 21 Kutatóközpont október eleji felmérése alapján. Az augusztusi méréshez képest mindegyik szám csak hibahatáron belüli mértékben változott (ha egyáltalán), ugyanakkor a kormánypártiak részvételi hajlandósága az elmúlt hónapban enyhén visszaesett. A kispártok közül a Mi Hazánk az 5 százalékos palramenti bejutási küszöb felett, a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt viszont alatta állandósította a helyét – számol be a kutatásról a 24.hu.
A Tisza Párt 33, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népességben, a pártot választani tudók között pedig 48–38 az arány.
Úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapok során beállt erre a szinte a két nagy párt tábora, a Tisza például egymást követő harmadik mérésben bizonyult 48 százalékos pártnak, a Fidesz 38 százaléka pedig már április óta fennáll (egy százalékpontos kilengéssel).
Fotó: Európai Parlament
A részvételüket biztosra mondó szavazók között is hibahatáron belül változott a különbség, ám itt legalább néhány százalékpontos mozgás megfigyelhető volt az utóbbi időben. Amíg júniusról augusztusra 34-ről 36 százalékra kapaszkodott vissza a Fidesz, október elejére ismét picit visszaesett a kormánypártiak részvételi kedve, így most 35 százalékon áll. A Tisza viszont 53 százalékon, visszaállt tehát az a 18 százalékpontos különbség, amit a 21 Kutatóközpont júniusban mért. Ugyanakkor a ciklus közbeni fiktív választási részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, ráadásul ennek a mintarésznek a hibahatára is némileg nagyobb, körülbelül plusz/mínusz 4 százalékpont.
A többi párt esetében sincs nagy ingadozás, mégis egyre markánsabban rajzolódik ki a Mi Hazánk küszöb feletti, a DK és az MKKP küszöb alatti pozíciója.
Torockai Lászlóek az előző két mérésben 7, most 8 százalékon állnak a pártválasztók között (a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékuk van), a DK és az MKKP viszont egy-egy viszonylag erősebb hónap kivételével az összes többiben a 2–3 százalékos sávra állt be az idei kutatásokban.
Településtípus szerint a következő mintázat tapasztalható: a falvakban és a kis- és közepes városokban minimális mértékben vezet a Fidesz a Tisza előtt (30–28 és 29–28 arányban), ugyanakkor a megyei jogú városokban (27–35) és különösen Budapesten (17–45) jelentős hátrányban van a kormányoldal Magyar Péterékkel szemben. Az egyes településtípusok esetében nagyobb a mérési bizonytalanság, mint a teljes mintában, ám a vidéki választókerületek jó részében nagyon éles küzdelemre lehet számítani a jelenlegi számok szerint.
Fotó: MTI / Purger Tamás
Június után a kutatók újra rákérdeztek, hogy a válaszadó melyik párt győzelmére számít a választáson: a nyár elején 36 százalék a Tisza, 32 százalék pedig a Fidesz győzelmét tartotta valószínűnek. Októberben ez megfordult: a Tisza győzelmére 32 százaléknyi választópolgár számít, a Fideszére viszont 34. A kérdésre „nem tudom”-mal válaszolok aránya 32, illetve 34 százalék volt a két mérésben. Nagy változás tehát nincs, a kormánypártiak és a tiszások elsöprő többsége továbbra is bízik a saját pártjának a sikerében, ám a Tisza Párt számára semmiképp sem tekinthető pozitív fejleménynek, hogy 4 százalékponttal csökkent az ő győzelmükre számítók aránya.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
